Cantona beszólására nehéz lesz mit mondania Neymarnak

[nb1.hu12]

Párizs – Minden idők egyik legkeményebb kérdését tette föl.

Az 51 éves, egykoron félelmetes csatár, Eric Cantona a Yahoo Sportnak nyilatkozott Neymar átigazolásáról a Paris Saint-Germainbe. Véleménye szerint a brazil ezzel a döntésével megkérdőjelezte teátrálisan előadott szenvedélyét a sportág iránt – írta az m4sport.hu.



Bár a brazil kiemelkedően teljesít új csapatában, hiszen 12 mérkőzésen 11 gólt szerzett, Cantona nincs elájulva ezektől a számoktól, inkább azon mereng, hogy mi motiválhatta Neymart, hogy a francia bajnokságot válassza Spanyolország után.



„25 évesen a brazil válogatottban játszik, illetve a Barcelonában. Ezek után joggal tehető fel a kérdés, hogy mi vitte arra, hogy a francia bajnokságot válassza. Esetleg a Guingamp és az Amiens ellen akart játszani?” – tette fel a kérdést egy kis malíciával, de talán nem alaptalanul Cantona.



„Nem értem a motivációját. A BL-ben is maximum tíz meccset játszik egy szezonban. Ehhez nem kell Franciaországba költöznie” – vélekedett a francia.

 

Pá Párizs: Neymart kivásárolnák a PSG-ből - NB1.hu

Párizs - Még a szezon fele sem telt el, máris komoly kérője akadt.

[BlancoAgilon38]

Valahogy mindig fura volt nekem Cantona. Nincs gondom vele, bár tátott száj volt, mikor lerúgta a szurkolót. Neymar egy kis bunkó, tele pénzzel. Nem tudja a határait. ÉS nem azért, mert bárki megmondta volna neki. Egyszerűen egy tahó, nincs esély arra, hogy valaha is legyen esélye arra: valami alapvető IQ-t merítsen. Sosem fog tudni. Ezt nem tanítják. Vagy van, vagy nincs.

[Reginald McFreez]

"Nem értem a motivációját" - Dehogynem érti, tisztel Cantona Úr! :)

Csak annyi, hogy hozzávetőlegesen hat éve már nyugdíjban volt Cantona, amikor az a futball megdöglött, aminek ő és a hozzá hasonlók voltak a hősei. Szóval aktív részesként már nem élhette meg ezt a mai mocskot.

[Reginald McFreez]

Valahogy mindig fura volt nekem Cantona. Nincs gondom vele, bár tátott száj volt, mikor lerúgta a szurkolót. Neymar egy kis bunkó, tele pénzzel. Nem tudja a határait. ÉS nem azért, mert bárki megmondta volna neki. Egyszerűen egy tahó, nincs esély arra, hogy valaha is legyen esélye arra: valami alapvető IQ-t merítsen. Sosem fog tudni. Ezt nem tanítják. Vagy van, vagy nincs.

Én az intelligenciáját innen nem tudom megítélni, azt azonban igen, hogy szinte az összes futball szupersztár egy gyerek érzelmi és manipulálhatósági szintjén él egy pénzzel tapétázott alternatív valóságban. Ettől persze még lehet síkhülye.

[BlancoAgilon38]

Valahogy mindig fura volt nekem Cantona. Nincs gondom vele, bár tátott száj volt, mikor lerúgta a szurkolót. Neymar egy kis bunkó, tele pénzzel. Nem tudja a határait. ÉS nem azért, mert bárki megmondta volna neki. Egyszerűen egy tahó, nincs esély arra, hogy valaha is legyen esélye arra: valami alapvető IQ-t merítsen. Sosem fog tudni. Ezt nem tanítják. Vagy van, vagy nincs.

Én az intelligenciáját innen nem tudom megítélni, azt azonban igen, hogy szinte az összes futball szupersztár egy gyerek érzelmi és manipulálhatósági szintjén él egy pénzzel tapétázott alternatív valóságban. Ettől persze még lehet síkhülye.

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

[Reginald McFreez]

Valahogy mindig fura volt nekem Cantona. Nincs gondom vele, bár tátott száj volt, mikor lerúgta a szurkolót. Neymar egy kis bunkó, tele pénzzel. Nem tudja a határait. ÉS nem azért, mert bárki megmondta volna neki. Egyszerűen egy tahó, nincs esély arra, hogy valaha is legyen esélye arra: valami alapvető IQ-t merítsen. Sosem fog tudni. Ezt nem tanítják. Vagy van, vagy nincs.

Én az intelligenciáját innen nem tudom megítélni, azt azonban igen, hogy szinte az összes futball szupersztár egy gyerek érzelmi és manipulálhatósági szintjén él egy pénzzel tapétázott alternatív valóságban. Ettől persze még lehet síkhülye.

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

És kábé ő volt az utolós gigaász, akin azt láttam, hogy baszki ez élvezi a játékot. A ma ki kell menni megyei meccsre ezért. Messi, Ronaldo... mintha gépek lennének. Még ebben a kis buziban látszott némi csibészség, amikor Európába érkezett, de mára egyre kevesebb lesz. Olyan bődületes összegekkel tömik ki őket, hogy esélyt sem adnak annak, hogy élvezzék is a focit. Mondjuk ez nem is elvárás egy tulajdonostól, én sem azért vezsek mikrohullámú sütőt, hogy élvezze, amikor megmelegít egy tál levest, hanem azért, hogy engem szolgáljon, amíg meg nem döglik.

[BlancoAgilon38]

Én az intelligenciáját innen nem tudom megítélni, azt azonban igen, hogy szinte az összes futball szupersztár egy gyerek érzelmi és manipulálhatósági szintjén él egy pénzzel tapétázott alternatív valóságban. Ettől persze még lehet síkhülye.

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

És kábé ő volt az utolós gigaász, akin azt láttam, hogy baszki ez élvezi a játékot. A ma ki kell menni megyei meccsre ezért. Messi, Ronaldo... mintha gépek lennének. Még ebben a kis buziban látszott némi csibészség, amikor Európába érkezett, de mára egyre kevesebb lesz. Olyan bődületes összegekkel tömik ki őket, hogy esélyt sem adnak annak, hogy élvezzék is a focit. Mondjuk ez nem is elvárás egy tulajdonostól, én sem azért vezsek mikrohullámú sütőt, hogy élvezze, amikor megmelegít egy tál levest, hanem azért, hogy engem szolgáljon, amíg meg nem döglik.

Ez is jogos. Való igaz: ő még nem volt gyártott termék. Talán még Messin láttam anno, hogy pattogtatja a lasztit. De mikor volt már az is...

[cain]

Valahogy mindig fura volt nekem Cantona. Nincs gondom vele, bár tátott száj volt, mikor lerúgta a szurkolót. Neymar egy kis bunkó, tele pénzzel. Nem tudja a határait. ÉS nem azért, mert bárki megmondta volna neki. Egyszerűen egy tahó, nincs esély arra, hogy valaha is legyen esélye arra: valami alapvető IQ-t merítsen. Sosem fog tudni. Ezt nem tanítják. Vagy van, vagy nincs.

Én az intelligenciáját innen nem tudom megítélni, azt azonban igen, hogy szinte az összes futball szupersztár egy gyerek érzelmi és manipulálhatósági szintjén él egy pénzzel tapétázott alternatív valóságban. Ettől persze még lehet síkhülye.

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

jó, de ő így született, mármint ezzel a vicsorral.

a helyzet egyszerű, amíg messi a barcelonában van, addig ott más nem lehet az első, és neymar már nem érte be a második hellyel. lehet itt emlegetni a guingampot, és az amienst, de a lányligában is van megvannak az ilyen kaliberű csapatok, és azokat a meccseket is le kell játszani. párizsban minden tekintben biztosítják neki az elsőséget, ő lőheti az összes szabadrúgást, szögletet, tizenegyest, ő végezheti el az összes kezdőrúgást, és ha akarná, még a bedobásokat is odaadnák neki.

[nyúl]

Én az intelligenciáját innen nem tudom megítélni, azt azonban igen, hogy szinte az összes futball szupersztár egy gyerek érzelmi és manipulálhatósági szintjén él egy pénzzel tapétázott alternatív valóságban. Ettől persze még lehet síkhülye.

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

És kábé ő volt az utolós gigaász, akin azt láttam, hogy baszki ez élvezi a játékot. A ma ki kell menni megyei meccsre ezért. Messi, Ronaldo... mintha gépek lennének. Még ebben a kis buziban látszott némi csibészség, amikor Európába érkezett, de mára egyre kevesebb lesz. Olyan bődületes összegekkel tömik ki őket, hogy esélyt sem adnak annak, hogy élvezzék is a focit. Mondjuk ez nem is elvárás egy tulajdonostól, én sem azért vezsek mikrohullámú sütőt, hogy élvezze, amikor megmelegít egy tál levest, hanem azért, hogy engem szolgáljon, amíg meg nem döglik.

Messi és Ronaldo, mint gépek? Nem.
Ronaldinho valóban sugározta a játék örömét, de néhány évig bírta a csúcson, aztán meghízott, járta az éjszakát és egyre lejjebb került.
Messi az, akiben rendkívüli képesség, önfegyelem és páratlan lelkierő olyan szintézist alkot, mint előtte senkiben. S úgy ostromol és tart egyéni rekordokat, hogy közben önzetlen csapatjátékos. Ahogy ő futballozik, amilyen kreativitással, az a gépiességet kizárja. A gépies kalkulálható, nincs benne egyediség.
Amikor ilyen véleményt olvasok, rádöbbenek, mennyire nem érdemli meg ez a kor Messit. Talán azért lehet (s ezt nem hozzád intézem), mert a szelfiző szellemi toprongy prolinak megadta a közösségi média azt a virtuális valóságot, amiben saját sekélyes történetének jól dokumentált hőse lehet. Nincs szüksége többé igazi hősre.

[Adamek]

Én az intelligenciáját innen nem tudom megítélni, azt azonban igen, hogy szinte az összes futball szupersztár egy gyerek érzelmi és manipulálhatósági szintjén él egy pénzzel tapétázott alternatív valóságban. Ettől persze még lehet síkhülye.

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

jó, de ő így született, mármint ezzel a vicsorral.

a helyzet egyszerű, amíg messi a barcelonában van, addig ott más nem lehet az első, és neymar már nem érte be a második hellyel. lehet itt emlegetni a guingampot, és az amienst, de a lányligában is van megvannak az ilyen kaliberű csapatok, és azokat a meccseket is le kell játszani. párizsban minden tekintben biztosítják neki az elsőséget, ő lőheti az összes szabadrúgást, szögletet, tizenegyest, ő végezheti el az összes kezdőrúgást, és ha akarná, még a bedobásokat is odaadnák neki.

és ennek ellenére sem tud igazán első lenni
Messi mögött nem volt ciki a második hely, itt necces az a második-harmadik

[Reginald McFreez]

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

És kábé ő volt az utolós gigaász, akin azt láttam, hogy baszki ez élvezi a játékot. A ma ki kell menni megyei meccsre ezért. Messi, Ronaldo... mintha gépek lennének. Még ebben a kis buziban látszott némi csibészség, amikor Európába érkezett, de mára egyre kevesebb lesz. Olyan bődületes összegekkel tömik ki őket, hogy esélyt sem adnak annak, hogy élvezzék is a focit. Mondjuk ez nem is elvárás egy tulajdonostól, én sem azért vezsek mikrohullámú sütőt, hogy élvezze, amikor megmelegít egy tál levest, hanem azért, hogy engem szolgáljon, amíg meg nem döglik.

Messi és Ronaldo, mint gépek? Nem.
Ronaldinho valóban sugározta a játék örömét, de néhány évig bírta a csúcson, aztán meghízott, járta az éjszakát és egyre lejjebb került.
Messi az, akiben rendkívüli képesség, önfegyelem és páratlan lelkierő olyan szintézist alkot, mint előtte senkiben. S úgy ostromol és tart egyéni rekordokat, hogy közben önzetlen csapatjátékos. Ahogy ő futballozik, amilyen kreativitással, az a gépiességet kizárja. A gépies kalkulálható, nincs benne egyediség.
Amikor ilyen véleményt olvasok, rádöbbenek, mennyire nem érdemli meg ez a kor Messit. Talán azért lehet (s ezt nem hozzád intézem), mert a szelfiző szellemi toprongy prolinak megadta a közösségi média azt a virtuális valóságot, amiben saját sekélyes történetének jól dokumentált hőse lehet. Nincs szüksége többé igazi hősre.

Szerintem egy rendkívül kifinomult, egyedi algoritmusrendszerrel, csaknem tökéletesen a labdarúgásra programozott - vagy mondjuk úgy: teremtett - gép, akinek a gólszerzés a célja. Nem az, hogy ő szerezzen gólt, hanem a gólszerzés. A cél érdekében pedig elképesztően jó hibaszázalékkal hoz helyes döntéseket. Ezt nevezhetjük kreativitásnak, meg aggathatunk rá egyéb humán jelzőket. A szélsőséges körülmények között előzetesen felállított standardoknak megfelelő hosszú távú, egyenletes teljesítmény is inkább gépi, mint emberi tulajdonság. Bennem ilyen érzést kelt. Tudom, mire lehet tőle számítani, nem szórakoztat a játéka, miközben tudom, hogy ő talán a valaha élt legnagyobb labdarúgó. Ugyanez, ugyanígy igaz Ronaldora, illetve majdnem, benne azért fellelhető némi emberi vonás - ő inkább amolyan robotzsaruszerű szörnyeteg, aki valaha ember volt, de ez lett belőle.

Elengedtem kicsit a fantáziámat. :)

Azt nem értem, hogy miért nem érdemli meg a kor Messit? Korábbi kor érdemelte volna meg, vagy majd a jövő nemzedékének járt volna?

[Reginald McFreez]

Nem is mondom, hogy nincsen igazad. Az utolsó infantilis pléjer, akit láttam, Ronaldinho volt. A folytonos gyerekes vigyor szinte rá volt ragasztva az arcára.

jó, de ő így született, mármint ezzel a vicsorral.

a helyzet egyszerű, amíg messi a barcelonában van, addig ott más nem lehet az első, és neymar már nem érte be a második hellyel. lehet itt emlegetni a guingampot, és az amienst, de a lányligában is van megvannak az ilyen kaliberű csapatok, és azokat a meccseket is le kell játszani. párizsban minden tekintben biztosítják neki az elsőséget, ő lőheti az összes szabadrúgást, szögletet, tizenegyest, ő végezheti el az összes kezdőrúgást, és ha akarná, még a bedobásokat is odaadnák neki.

és ennek ellenére sem tud igazán első lenni
Messi mögött nem volt ciki a második hely, itt necces az a második-harmadik

Cikinek nem ciki, csak épp kielégítetlen marad az a szükséglete, hogy első legyen.

[Adamek]

És kábé ő volt az utolós gigaász, akin azt láttam, hogy baszki ez élvezi a játékot. A ma ki kell menni megyei meccsre ezért. Messi, Ronaldo... mintha gépek lennének. Még ebben a kis buziban látszott némi csibészség, amikor Európába érkezett, de mára egyre kevesebb lesz. Olyan bődületes összegekkel tömik ki őket, hogy esélyt sem adnak annak, hogy élvezzék is a focit. Mondjuk ez nem is elvárás egy tulajdonostól, én sem azért vezsek mikrohullámú sütőt, hogy élvezze, amikor megmelegít egy tál levest, hanem azért, hogy engem szolgáljon, amíg meg nem döglik.

Messi és Ronaldo, mint gépek? Nem.
Ronaldinho valóban sugározta a játék örömét, de néhány évig bírta a csúcson, aztán meghízott, járta az éjszakát és egyre lejjebb került.
Messi az, akiben rendkívüli képesség, önfegyelem és páratlan lelkierő olyan szintézist alkot, mint előtte senkiben. S úgy ostromol és tart egyéni rekordokat, hogy közben önzetlen csapatjátékos. Ahogy ő futballozik, amilyen kreativitással, az a gépiességet kizárja. A gépies kalkulálható, nincs benne egyediség.
Amikor ilyen véleményt olvasok, rádöbbenek, mennyire nem érdemli meg ez a kor Messit. Talán azért lehet (s ezt nem hozzád intézem), mert a szelfiző szellemi toprongy prolinak megadta a közösségi média azt a virtuális valóságot, amiben saját sekélyes történetének jól dokumentált hőse lehet. Nincs szüksége többé igazi hősre.

Szerintem egy rendkívül kifinomult, egyedi algoritmusrendszerrel, csaknem tökéletesen a labdarúgásra programozott - vagy mondjuk úgy: teremtett - gép, akinek a gólszerzés a célja. Nem az, hogy ő szerezzen gólt, hanem a gólszerzés. A cél érdekében pedig elképesztően jó hibaszázalékkal hoz helyes döntéseket. Ezt nevezhetjük kreativitásnak, meg aggathatunk rá egyéb humán jelzőket. A szélsőséges körülmények között előzetesen felállított standardoknak megfelelő hosszú távú, egyenletes teljesítmény is inkább gépi, mint emberi tulajdonság. Bennem ilyen érzést kelt. Tudom, mire lehet tőle számítani, nem szórakoztat a játéka, miközben tudom, hogy ő talán a valaha élt legnagyobb labdarúgó. Ugyanez, ugyanígy igaz Ronaldora, illetve majdnem, benne azért fellelhető némi emberi vonás - ő inkább amolyan robotzsaruszerű szörnyeteg, aki valaha ember volt, de ez lett belőle.

Elengedtem kicsit a fantáziámat. :)

Azt nem értem, hogy miért nem érdemli meg a kor Messit? Korábbi kor érdemelte volna meg, vagy majd a jövő nemzedékének járt volna?

#régenmindenjobbvolt

[Adamek]

jó, de ő így született, mármint ezzel a vicsorral.

a helyzet egyszerű, amíg messi a barcelonában van, addig ott más nem lehet az első, és neymar már nem érte be a második hellyel. lehet itt emlegetni a guingampot, és az amienst, de a lányligában is van megvannak az ilyen kaliberű csapatok, és azokat a meccseket is le kell játszani. párizsban minden tekintben biztosítják neki az elsőséget, ő lőheti az összes szabadrúgást, szögletet, tizenegyest, ő végezheti el az összes kezdőrúgást, és ha akarná, még a bedobásokat is odaadnák neki.

és ennek ellenére sem tud igazán első lenni
Messi mögött nem volt ciki a második hely, itt necces az a második-harmadik

Cikinek nem ciki, csak épp kielégítetlen marad az a szükséglete, hogy első legyen.

lehet, hogy őket is ivartalaní kellene mint a házi kedvenceket, akkor nyugiban csaholnának és nem kergetnék a falka vezér pozit

[derfel]

És kábé ő volt az utolós gigaász, akin azt láttam, hogy baszki ez élvezi a játékot. A ma ki kell menni megyei meccsre ezért. Messi, Ronaldo... mintha gépek lennének. Még ebben a kis buziban látszott némi csibészség, amikor Európába érkezett, de mára egyre kevesebb lesz. Olyan bődületes összegekkel tömik ki őket, hogy esélyt sem adnak annak, hogy élvezzék is a focit. Mondjuk ez nem is elvárás egy tulajdonostól, én sem azért vezsek mikrohullámú sütőt, hogy élvezze, amikor megmelegít egy tál levest, hanem azért, hogy engem szolgáljon, amíg meg nem döglik.

Messi és Ronaldo, mint gépek? Nem.
Ronaldinho valóban sugározta a játék örömét, de néhány évig bírta a csúcson, aztán meghízott, járta az éjszakát és egyre lejjebb került.
Messi az, akiben rendkívüli képesség, önfegyelem és páratlan lelkierő olyan szintézist alkot, mint előtte senkiben. S úgy ostromol és tart egyéni rekordokat, hogy közben önzetlen csapatjátékos. Ahogy ő futballozik, amilyen kreativitással, az a gépiességet kizárja. A gépies kalkulálható, nincs benne egyediség.
Amikor ilyen véleményt olvasok, rádöbbenek, mennyire nem érdemli meg ez a kor Messit. Talán azért lehet (s ezt nem hozzád intézem), mert a szelfiző szellemi toprongy prolinak megadta a közösségi média azt a virtuális valóságot, amiben saját sekélyes történetének jól dokumentált hőse lehet. Nincs szüksége többé igazi hősre.

Szerintem egy rendkívül kifinomult, egyedi algoritmusrendszerrel, csaknem tökéletesen a labdarúgásra programozott - vagy mondjuk úgy: teremtett - gép, akinek a gólszerzés a célja. Nem az, hogy ő szerezzen gólt, hanem a gólszerzés. A cél érdekében pedig elképesztően jó hibaszázalékkal hoz helyes döntéseket. Ezt nevezhetjük kreativitásnak, meg aggathatunk rá egyéb humán jelzőket. A szélsőséges körülmények között előzetesen felállított standardoknak megfelelő hosszú távú, egyenletes teljesítmény is inkább gépi, mint emberi tulajdonság. Bennem ilyen érzést kelt. Tudom, mire lehet tőle számítani, nem szórakoztat a játéka, miközben tudom, hogy ő talán a valaha élt legnagyobb labdarúgó. Ugyanez, ugyanígy igaz Ronaldora, illetve majdnem, benne azért fellelhető némi emberi vonás - ő inkább amolyan robotzsaruszerű szörnyeteg, aki valaha ember volt, de ez lett belőle.

Elengedtem kicsit a fantáziámat. :)

Azt nem értem, hogy miért nem érdemli meg a kor Messit? Korábbi kor érdemelte volna meg, vagy majd a jövő nemzedékének járt volna?

Ja, sztem is.
Egyébként, maga az emberi (meg egyáltalán az egész világ) lét működése algoritmusban meghatározott. Nincs ebben semmi különös. Ez a fizika.

[Maradonapoli]

Fiatal volt, kellett a pénz.