Dicsérte vagy nem, a volt fradista a négy legjobb magyar klubcsapatot?

[nb1.hu12]

Németország – Thomas Dollról is véleményt mondott.

Oliver Hüsing 2017. júliusában elhagyta a Ferencvárost és visszatért korábbi egyesületéhez, a német harmadosztályban szereplő Hansa Rostockhoz. A 24 esztendős hátvéd az ndr.de oldalnak nyilatkozott tapasztalatairól, a magyar élvonalról és Thomas Dollról – írta az m4sport.hu.

 

Hüsing 2016 nyarán érkezett a Ferencvároshoz 300 ezer euróért (100 millió forint), majd 12 hónappal és 19 pályára lépéssel később ingyen tért vissza a Balti-tenger partjához.

 

A Hansa Rostock csapatában az első hat bajnokit végigjátszotta, az eddig megszerzett 11 ponttal pedig elégedett, de úgy érzi, lehetett volna több is.

 

Az új vezetőedző, Pavel Dotchev bizalma egyelőre töretlen Hüsinggel szemben, aki elárulta, remek egy évet töltött Budapesten, de a szezon végére ráébredt, valami mást szeretne, így visszatért egykori klubjához.

 

 

A Fradiból eligazoló védő nem érzi visszalépésnek a Bundesliga III. osztályát, úgy gondolja, Németországban jobban fel tudja hívni magára a figyelmet.

 

A 24 éves labdarúgó szerint Németországban más a futball, mint Magyarországon, ahol ettől függetlenül magas a színvonal és a bajnokság első négy helyezettje megállná a helyét a német második ligában is.

 

Thomas Dollról, aki játékosként szintén szerepelt 1983 és 1986 között a Hansa Rostock színeiben, remek véleménnyel van a fiatal hátvéd. Hüsing szerint a Ferencváros vezetőedzője magas színvonalú munkát végez, ambiciózus és tele van érzelemmel.

Critiano Ronaldo újabb trófeája - NB1.hu

Portugália - A Real Madrid csillaga ezzel a szóval vette át: "Megérkezett"

[SuperDepor]

Teljesen fals összehasonlítás, ami nem a négy legjobb magyar klubcsapatról szól (melyik az a négy?), hanem a magyar labdarúgásról. Megfordíthatjuk az egészet, a Bundesliga II 4-5 élcsapatán kívül nem biztos, h a többi bajnok lenne az NB1-ben.

[Mrs.Dolcetti]

Teljesen fals összehasonlítás, ami nem a négy legjobb magyar klubcsapatról szól (melyik az a négy?), hanem a magyar labdarúgásról. Megfordíthatjuk az egészet, a Bundesliga II 4-5 élcsapatán kívül nem biztos, h a többi bajnok lenne az NB1-ben.

"a bajnokság első négy helyezettje "
És azért nem három,mert a Fradi ugye negyedik lett és csak így fért be :)

[krisztian]

Százmillióért jött és ingyen ment.

Bravó. Bravó. Szép volt fiúk!

[Vénaszkenner]

Az utóbbi tizenegy év legalulértékeltebb magyar válogatott mérkőzések

Civilizált jó estét kívánok. A mai nap a legutóbbi tizenegy év öt (5) legalulértékeltebb magyar válogatott mérkőzést fogom ismertetni Önökkel. Olyan tisztes helytállások, kibrusztolt pontok vagy dicsőséges győzelmekről van szó, amelyeket az átlagos magyar szurkoló elrugaszkodott elvárásai miatt nem tudott a helyén értékelni, így - tévesen - vagy gyorsan feledésbe merültek ezek a meccsek, vagy kudarcként vannak számontartva a kollektív emlékezetben. A lista elkészítéséhez Gúlyás Márton baloldali aktivista segítségét vettem igénybe.

5. Izland 1 - 1 Magyarország (2016)
Motiváció: Egy olyan meccsel kezdünk, ami eleinte mindennek volt számontartva, csak csalódásként nem. Sőt, a villamosok tetején ugrálva ünnepeltek az emberek ezt a pontmentést - ezzel biztosítottuk be ugyanyis a továbbjutást a 2016-os EB-csoportkörből. Az EB-mágia abbahagyása után azonban előjött egy réteg, amely szinte kudarcként próbálta ábrázolni az Izland elleni mérkőzést. "Mi ez már?", mondták hevesen. "Albert, Bene, Puskás országa az utcákon ünnepel egy atlanti szigetország ellen utolsó pillanatokban elért döntetlent?" De ez szokás szerint marhaság, nosztalgiázás és a múltban való élés. Most, bő egy évvel a kontinenstorna után, kijelenthetjük, hogy bravúros döntetlent értünk el egy bombaerős, elképesztően fegyelmezett ukrán-török-horvátokat verő Izland ellen. Olyan klasszisokkat felvonultató csapattal döntetleneztünk, mint Bjarnason, Ragnar és Gylfi Sigurdsson és Finnbogason - méghozzá vagy 70 % labdatartással! Ez ma science fiction-nak tűnik. És ki tudja mi lett volna, ha nincs Király szélhálmoskodása a 11-es előtt.

4. Magyarország 1 - 1 Horvátország (2008)
Motiváció: Tisztán emlékszem, erre a tiszteletre méltó eredményre - barátságos ide vagy oda - csak legyintett a magyar szurkoló. Természetesnek volt véve hogy egy Srna-Modric-Kovac-Olic-ot felvonultató csapattal felvesszük a versenyt. Azon ment utána a diszkurzus, hogy nyerni kellett volna. Már akkor is csodálkoztam ezen. Koeman megkapta a magáét mert nem játszottunk elég szépen, nem volt meg a rövidpasszos magyaros játék, nem volt tradicionális csatárjáték stb. Hát uraim, álljon meg a menet!

3. Andorra 0-5 Magyarország (2012)
Motiváció: 2012 összeségében egy nagyon szép év volt a magyar labdarúgó válogatott számára. Többek között vertük egy kiváló cseh csapatot idegenben, tetszetős játékkal döntetleneztünk az EB-re készülő írekkel és vertük a több klasszist felvonultató törököket, utóbbit méghozzá tétmeccsen. Az andorrai sikert mindenki természetesnek vette. Pedig júniusban megtapasztalhattuk, hogy mennyire nem az. "Jól van, lapozzunk", mondta a meccs után a hetvenes években élő, az erőviszonyokkal korántsem tisztában lévő magyar szurkoló. De ez a meccs többet érdemelt volna. Rögtön az elején kezünkbe vettük a kezdeményezést. Egy pillanatig nem hagytuk hogy az andorraiaknak esélyük legyen pontszerzésre, és a földbe döngettük őket. 90 percig profi munka folyt a pályán, amit nagyon ritkán látunk magyar csapattól.

2. Magyarország 0 - 0 Görögország (2015)
Motiváció: Az életükért játszó görögökkel álltunk szemben. Nekünk egy döntetlen is simán jó volt, nekik nyerniük kellett mindenképpen. Erre egy stabil védekezéssel úgy kivettük a méregfogát a görög csapatnak, hogy öröm volt nézni. Pedig micsoda játékosok voltak ott is. Serie A és Bundesliga-csillagok sora játszott náluk. Mi eközben az NB1-ből - az a bajnokság, amelynek összes csapata júliusra kiesett a nemzetközi kupából ebben az évben - szedegettük össze játékosainkat. Ezzel persze nem volt tisztában sem a savanyú, proli magyar szurkoló, sem az idióta magyar sportújságíró. Utóbbiak össze is fogtak és támadták Dárdait a sajtótájékoztatón. "Mi ez?", mondogatták hevesen. "Védekezünk itthon egy görög csapat ellen? Hát ilyen Kocsis-Puskás-Albert országában hogy fordulhat elő?" Dárdai szerencsére megleckéztette az újságírókat a sajtótájékoztatón, de ettől még folytatódtak a támadások a másnapi nyomtatott újságban, ahogy az internetes fórumokon is.

1. Magyarország 0 - 0 Dánia (2008)
Motiváció: Ismét egy Koeman-meccs. És ismét jöttek a sirásók, hogy nincs csatár, magyaros támadójáték stb. Pedig megkockáztatom, hogy ez volt az utóbbi tíz év egyik legjobb magyar teljesítmény. A dánoknak egy egyéni villanásból született Bendtner-kapufán kívül gyakorlatilag nem sikerült helyzetet kialakítaniuk a biztos lábakon álló, Juhász-Vanczák fémjelezte, európai szinten játszó védelmünk ellen. Emellett kreatívan támadtunk. Vadócz talán a legjobb válogatott meccsét játszotta. Huszti, Gera, Hajnal, Dzsudzsák szépen megkavarta párszor a dánokat, ahol a Liverpool-sztár Agger és a Sevilla-csillag Christian Poulsen is játszott. Egy értékes döntetlent értünk el egy olyan klassz Dániával szemben, amely pár napra rá megverte idegenben a portugálokat. Ismétlem: idegenben megverte a portugálokat! Itt joggal lehetett volna bizakodni - ha nem is rögtön kijutásban, de abban mindenképpen, hogy itt valami épül. Erre mit csinál az agyilag sérült magyar szurkoló? Temeti a csapatot, feladja a VB-kijutást és már itt, az első forduló után, a holland kapitányunk kirúgását követeli.

Köszönöm a figyelmet, és ne feledjék, hogy ami ne öl meg, attól még mindig megrokkanhatsz.

[SuperDepor]

Az utóbbi tizenegy év legalulértékeltebb magyar válogatott mérkőzések

Civilizált jó estét kívánok. A mai nap a legutóbbi tizenegy év öt (5) legalulértékeltebb magyar válogatott mérkőzést fogom ismertetni Önökkel. Olyan tisztes helytállások, kibrusztolt pontok vagy dicsőséges győzelmekről van szó, amelyeket az átlagos magyar szurkoló elrugaszkodott elvárásai miatt nem tudott a helyén értékelni, így - tévesen - vagy gyorsan feledésbe merültek ezek a meccsek, vagy kudarcként vannak számontartva a kollektív emlékezetben. A lista elkészítéséhez Gúlyás Márton baloldali aktivista segítségét vettem igénybe.

5. Izland 1 - 1 Magyarország (2016)
Motiváció: Egy olyan meccsel kezdünk, ami eleinte mindennek volt számontartva, csak csalódásként nem. Sőt, a villamosok tetején ugrálva ünnepeltek az emberek ezt a pontmentést - ezzel biztosítottuk be ugyanyis a továbbjutást a 2016-os EB-csoportkörből. Az EB-mágia abbahagyása után azonban előjött egy réteg, amely szinte kudarcként próbálta ábrázolni az Izland elleni mérkőzést. "Mi ez már?", mondták hevesen. "Albert, Bene, Puskás országa az utcákon ünnepel egy atlanti szigetország ellen utolsó pillanatokban elért döntetlent?" De ez szokás szerint marhaság, nosztalgiázás és a múltban való élés. Most, bő egy évvel a kontinenstorna után, kijelenthetjük, hogy bravúros döntetlent értünk el egy bombaerős, elképesztően fegyelmezett ukrán-török-horvátokat verő Izland ellen. Olyan klasszisokkat felvonultató csapattal döntetleneztünk, mint Bjarnason, Ragnar és Gylfi Sigurdsson és Finnbogason - méghozzá vagy 70 % labdatartással! Ez ma science fiction-nak tűnik. És ki tudja mi lett volna, ha nincs Király szélhálmoskodása a 11-es előtt.

4. Magyarország 1 - 1 Horvátország (2008)
Motiváció: Tisztán emlékszem, erre a tiszteletre méltó eredményre - barátságos ide vagy oda - csak legyintett a magyar szurkoló. Természetesnek volt véve hogy egy Srna-Modric-Kovac-Olic-ot felvonultató csapattal felvesszük a versenyt. Azon ment utána a diszkurzus, hogy nyerni kellett volna. Már akkor is csodálkoztam ezen. Koeman megkapta a magáét mert nem játszottunk elég szépen, nem volt meg a rövidpasszos magyaros játék, nem volt tradicionális csatárjáték stb. Hát uraim, álljon meg a menet!

3. Andorra 0-5 Magyarország (2012)
Motiváció: 2012 összeségében egy nagyon szép év volt a magyar labdarúgó válogatott számára. Többek között vertük egy kiváló cseh csapatot idegenben, tetszetős játékkal döntetleneztünk az EB-re készülő írekkel és vertük a több klasszist felvonultató törököket, utóbbit méghozzá tétmeccsen. Az andorrai sikert mindenki természetesnek vette. Pedig júniusban megtapasztalhattuk, hogy mennyire nem az. "Jól van, lapozzunk", mondta a meccs után a hetvenes években élő, az erőviszonyokkal korántsem tisztában lévő magyar szurkoló. De ez a meccs többet érdemelt volna. Rögtön az elején kezünkbe vettük a kezdeményezést. Egy pillanatig nem hagytuk hogy az andorraiak esélyük legyen pontszerzésre, és a földbe döngettük őket. 90 percig profi munka folyt a pályán, amit nagyon ritkán látunk magyar csapattól.

2. Magyarország 0 - 0 Görögország (2015)
Motiváció: Az életükért játszó görögökkel álltunk szemben. Nekünk egy döntetlen is simán jó volt, nekik nyerniük kellett mindenképpen. Erre egy stabil védekezéssel úgy kivettük a méregfogát a görög csapatnak, hogy öröm volt nézni. Pedig micsoda játékosok voltak ott is. Serie A és Bundesliga-csillagok sora játszott náluk. Mi eközben az NB1-ből - az a bajnokság, amelynek összes csapata júliusra kiesett a nemzetközi kupából ebben az évben - szedegettük össze játékosainkat. Ezzel persze nem volt tisztában sem a savanyú, proli magyar szurkoló, sem az idióta magyar sportújságíró. Utóbbiak össze is fogtak és támadták Dárdait a sajtótájékoztatón. "Mi ez?", mondogatták hevesen. "Védekezünk itthon egy görög csapat ellen? Hát ilyen Kocsis-Puskás-Albert országában hogy fordulhat elő?" Dárdai szerencsére megleckéztette az újságírókat a sajtótájékoztatón, de ettől még folytatódtak a támadások a másnapi nyomtatott újságba, ahogy az internetes fórumokon is.

1. Magyarország 0 - 0 Dánia (2008)
Motiváció: Ismét egy Koeman-meccs. És ismét jöttek a sirásók, hogy nincs csatár, magyaros támadójáték stb. Pedig megkockáztatom, hogy ez volt az utóbbi tíz év egyik legjobb magyar teljesítmény. A dánoknak egy egyéni villanásból született Bendtner-kapufán kívül gyakorlatilag nem sikerült helyzetet kialakítaniuk a biztos lábakon álló, Juhász-Vanczák fémjelezte, európai szinten játszó védelmünk ellen. Emellett kreatívan támadtunk. Vadócz talán a legjobb válogatott meccsét játszotta. Huszti, Gera, Hajnal, Dzsudzsák szépen megkavarta párszor a dánokat, ahol a Liverpool-sztár Agger és a Sevilla-csillag Christian Poulsen is játszott. Egy értékes döntetlent értünk el egy olyan klassz Dániával szemben, amely pár napra rá megverte idegenben a portugálokat. Ismétlem: idegenben megverte a portugálokat! Itt joggal lehetett volna bizakodni - ha nem is rögtön kijutásban, de abban mindenképpen, hogy itt valami épül. Erre mit csinál az agyilag sérült magyar szurkoló? Temeti a csapatot és már itt, az első forduló után, feladja a VB-kijutást.

Köszönöm a figyelmet, és ne feledjék, hogy ami ne öl meg, attól még mindig megrokkanhatsz.

az "öt" után nem kell leírnod számmal is, h 5, értjük betűvel is

[SAW]

"Hüsing 2016 nyarán érkezett a Ferencvároshoz 300 ezer euróért (100 millió forint), majd 12 hónappal és 19 pályára lépéssel később ingyen tért vissza a Balti-tenger partjához."
Remek befektetés volt, de nem baj, lóvé van dögivel.

[SuperDepor]

Az utóbbi tizenegy év legalulértékeltebb magyar válogatott mérkőzések



5. Izland 1 - 1 Magyarország (2016)
Motiváció: Egy olyan meccsel kezdünk, ami eleinte mindennek volt számontartva, csak csalódásként nem. Sőt, a villamosok tetején ugrálva ünnepeltek az emberek ezt a pontmentést - ezzel biztosítottuk be ugyanyis a továbbjutást a 2016-os EB-csoportkörből. Az EB-mágia abbahagyása után azonban előjött egy réteg, amely szinte kudarcként próbálta ábrázolni az Izland elleni mérkőzést. "Mi ez már?", mondták hevesen. "Albert, Bene, Puskás országa az utcákon ünnepel egy atlanti szigetország ellen utolsó pillanatokban elért döntetlent?" De ez szokás szerint marhaság, nosztalgiázás és a múltban való élés. Most, bő egy évvel a kontinenstorna után, kijelenthetjük, hogy bravúros döntetlent értünk el egy bombaerős, elképesztően fegyelmezett ukrán-török-horvátokat verő Izland ellen. Olyan klasszisokkat felvonultató csapattal döntetleneztünk, mint Bjarnason, Ragnar és Gylfi Sigurdsson és Finnbogason - méghozzá vagy 70 % labdatartással! Ez ma science fiction-nak tűnik. És ki tudja mi lett volna, ha nincs Király szélhálmoskodása a 11-es előtt.


Köszönöm a figyelmet, és ne feledjék, hogy ami ne öl meg, attól még mindig megrokkanhatsz.

ez az egyik fő jellemzője az izlandi válogatottnak, h úgy nyernek - esetünkben hoznak ikszre - meccseket, h sokkal kevesebbet birtokolják a labdát, mint az ellenfél
tegnapelőtti mérkőzés:
Izland - Ukrajna 2:0
labdabirtoklás:
Izland: 38%
Ukrajna: 62%

[Cselszky]

ez az egyik fő jellemzője az izlandi válogatottnak, h úgy nyernek - esetünkben hoznak ikszre - meccseket, h sokkal kevesebbet birtokolják a labdát, mint az ellenfél
tegnapelőtti mérkőzés:
Izland - Ukrajna 2:0
labdabirtoklás:
Izland: 38%
Ukrajna: 62%

Bírom őket, a focijuk nem túl élvezetes, de kibaszott hatékonyak, a mentalitásuk, tartásuk pöpec.
A Finnország elleni meccsükbe belenéztem pár napja, na mondjuk ott pont kurva szarok voltak.

[SuperDepor]

ez az egyik fő jellemzője az izlandi válogatottnak, h úgy nyernek - esetünkben hoznak ikszre - meccseket, h sokkal kevesebbet birtokolják a labdát, mint az ellenfél
tegnapelőtti mérkőzés:
Izland - Ukrajna 2:0
labdabirtoklás:
Izland: 38%
Ukrajna: 62%

Bírom őket, a focijuk nem túl élvezetes, de kibaszott hatékonyak, a mentalitásuk, tartásuk pöpec.
A Finnország elleni meccsükbe belenéztem pár napja, na mondjuk ott pont kurva szarok voltak.

van amikor porszem kerül a gépezetbe, ráadásul pont akkor pakoltam meg a győzelmüket elég rendesen