Pótselejtező: Romániát is fogadhatnánk a döntőben

[Adamek]

és akkor megint egy rövidzárlat
Tunya egy 12 perces rövidzárlatban látja a buktát a tegnapin
jelentem megvan az alapprobléma feltárása, már csak a megoldást kell szállítani, kell egy jó villanyszerelő a szövetségbe vagy a válogatottak stábjába

véletlen se akarja senki látni az igazi problémát, hogy Tunya betegesen ragaszkodik a régi nagy hőseihez, ez egy liebling motorú válogatás amit ő csinál
Fityula jelenleg az NB1 alsóház szintjén mozog, ott is csak elvétve kap már szerepet, a válogatottban nemcsak a kerettagsághoz elég ez neki hanem egyenesen kirobbanthatatlan kezdő (és végző) topligás ifjoncok rovására
a régi Honvédos mag sem tud teljesen kikopni, valaki mindig elfér még a keretben, bónuszként még be is jöhet valaki közülük a 93. percben, azt csodálom, hogy Gróf nem lett még reaktiválva
az elvárások miatt szarrá fényezett és előre tolt berényi tuskóra, Zsoleszra lassan nem lehet mit mondani, ha kell a keret egyik legjobbjának a játékát is kioltja a kopasz de valahova be kell gyűrni a kezdőbe, ha nincs a agyrázkódás gyanúja tuti le se hozza pedig már az első félidőben megtehette volna, nagyot alkotott a gól előtt is a mesés balszárny
Séfi akart és darált, látszott rajta, hogy ki akar törni a szarból, de lefogadtam volna a meccs előtt, hogy kipontozza magát és az is látszott, hogy max egy félidőre van hitelesítve a kevés játékperce miatt, amikor Kálmán és Palika kidőlt azonnal kellett volna Nagynak egy meghívó (aki a közhiedelmekkel ellentétben játszik a felépülése óta) mert ez a Katinka-Vécsei vészmegoldás nem megnyugtató, a már alapember Nikita is úgy passzolt folyamatosan az ellenfélnek ahogy az ezen a poszton öngyilok
kiesik a támadósorunkból a 3 legfontosabb láncszem egyike, Tunya meg a pótlására berak egy balbunkóból kinevezett enbéegyes élmunkást, mert a nagyok fentről ezt várják el kimondatlanul vagy kimondottan, ez mesteri húzás
Kispali is megér egy sort, nem értem az ő érintethetetlen státuszát sem, megint csak azt tudom mondani, hogy külsős elvárások teljesítése, mondjuk a második gólt nem egyedül mozizta végig, az igazi csapatmunka volt minimum 4-5 fős brigád adta elő
és a legnagyobb poén az időhúzó kettős csere a 93. percben kettő gyufás égésnél, ezt már csak a meccspénzre tudom visszavezetni mert nincs rá más magyarázat

Szoboszlait sajnálom csak, hogy ezekkel a botlábúakkal van körülvéve, így aztán ő is lesüllyed erre a szintre legtöbbször
érzek benne egy 30 évesen lemondott válogatottságot

Ez egy sorsképlet, ami nála nagyobb játékosoknak is kijutott a labdarúgás tökalsó népeiből (George Best, Liam Brady, Ryan Giggs, Litmanen, G. Bale stb.). De ők jellemzően nem süllyedtek le a többihez, hanem csökkentették a mélységet.
Nekem nem tetszik, amit Szobó a válogatottban csinál. Igaz, sose volt rokonszenves, így nem vagyok elfogulatlan vele.
Alkalmas arra, hogy elit szinten játsszon hozzá hasonlók között, s ne lógjon ki, sőt, olykor kitűnjön. Arra nem, hogy a középszert felemelje.

Olvasom, milyen hiányérzetet kelt Nagy Ádám. Talán jogosan, hiszen a kecskeméti srácnál jobb. De gondolkozzunk el ezen. Egy szürke eminenciásról beszélünk, aki csak nálunk klasszicizálódhatott.

ez a csak nálunk nem teljesen igaz, ilyen alkatrész minden motorban kell, hogy legyen, olyan ez mint zenében a lábdob vagy gépekben az olaj, sose gondolsz rá, milyen fontos, hogy van csak amikor hiányzik és leég a cucc
valójában minden párás szemmel emlegetett korszakos álomcsapatnak megvolt a maga Nagy Ádám típusú játékosa, egyszerű poszt kívülről nézve és olyan mint a mit bárki el tud játszani
Nagy egyébként egy nagyon penge futsalos volt, ebben a minőségben igazoltuk anno az akkor ötödik vonalas Kelentől, aztán mégis nagypálya lett belőle, ott is jobb bekk, majd kényszerből lett szűrő amikor kidőlt valaki onnan, a többi már Storck bűne

Szoboszlai sokkal nehezebb helyzetben van a válogatottnál mint azt képzelik sokan, sajnos ez nem egy szilárd szakmai alapokon nyugvó brigád, fentről/kintről bekövetelt, klubjaikban alig játszók, levitézlett edzőkedvencek és 2-3 jobb meccs után azonnal kiemelt játékosok közt kell alkotni, ez nem könnyű

[nyúl]

Szoboszlait sajnálom csak, hogy ezekkel a botlábúakkal van körülvéve, így aztán ő is lesüllyed erre a szintre legtöbbször
érzek benne egy 30 évesen lemondott válogatottságot

Ez egy sorsképlet, ami nála nagyobb játékosoknak is kijutott a labdarúgás tökalsó népeiből (George Best, Liam Brady, Ryan Giggs, Litmanen, G. Bale stb.). De ők jellemzően nem süllyedtek le a többihez, hanem csökkentették a mélységet.
Nekem nem tetszik, amit Szobó a válogatottban csinál. Igaz, sose volt rokonszenves, így nem vagyok elfogulatlan vele.
Alkalmas arra, hogy elit szinten játsszon hozzá hasonlók között, s ne lógjon ki, sőt, olykor kitűnjön. Arra nem, hogy a középszert felemelje.

Olvasom, milyen hiányérzetet kelt Nagy Ádám. Talán jogosan, hiszen a kecskeméti srácnál jobb. De gondolkozzunk el ezen. Egy szürke eminenciásról beszélünk, aki csak nálunk klasszicizálódhatott.

Szoboszlai: Remélem, a mi stadionunkban úgy verjük őket, hogy örök életre megemlegetik.
Ez egy csöppet erőltetett.

Inkább ezt mondja, mint hogy defetista legyen. De nem tudom, van-e mögötte valami.
A Szobi olyan stílusban játszik, ami nagy csapatba való. Finom érintések, cselek, olyan passzkultúra, építkezés, térlátás, ami nem Nikitschereknek, Séfiknek lett kitalálva. Ütik egymást, harmadik típusú találkozás.
Détári játszott úgy néhányszor, hogy szinte önkívűletben hajtott, karmesterkedett, nem számolt a realitással. 88-ban az angolok ellen, amikor 40 métereket hozta fel a labdát, lefordulva a korszak keménycsávóiról, s tette ki ütemre a kalácsot. Felrúgni se tudták, csúcskorszaki Platinibe' nyomta. Persze még Kiprich is hosszan szöktette a labdát, a többit meg hagyjuk is.
Szobóban ez nincs meg. Ő nagyon jó, de nem egyszemélyes hadsereg, aki képes eltüntetni osztálykülönbséget. Lelkileg se ilyen.
Igen, nehéz neki. De lehetne adaptívabb. Máshogy játszunk mozgássérültekkel. Az EB-n is iszonyú gyengén muzsikált. Az oldalvonalnál húzogatott bedobásokért. Szinte vonogatta a vállát, hogy mit keresek itt. Détári más perspektívából futballozott kutyák között is. Láttam a full kieső BVSC-ben 35 évesen ronggyá hajtani a fejét, s nem volt rossz megoldása. Majd bal külsővel vert egy olyan gólt, amit a pályán lévők közül se előtte, se utána nem lőtt egyik veréb sem, mert el sem tudna képzelni. Pláne, hogy rosszabbik lábbal képes rá.
Nem elég a tehetség. Kell egy természetes belső konokság és hit, hogy nem a hely, a társ számít, hanem hogy érvényesítsd minden áron, te ki vagy. Ez benne nincs meg. Soha nem is lesz. Lehet BL-győztes akár, 120-szoros válogatott, nem fűzheti be pl. a Döme cipőjét. Sose járt azon a szinten, ahova DL magával vitt olykor fogalmatlanokat.

Azt adom, amit Adamek Nagyról ír. Bár szerintem a posztnak voltak-vannak sokkal komplettebb játékosai. Csavarok, kenőolajak, de valahogy többek a csapatdinamikában, s valamiért emlékszem rájuk. Legalább egyik-másikat szeretni vagy utálni tudom. Nagy kevés képességét elismerem, de egyszerűen nem szeretem az egydimenziós futballistákat. Nagyból 15 év alatt nem vágsz össze 3 percet, amin nem alszol el. Egy nem cigány Aranyos Imre jobb háttérrel és szókinccsel. Közömbös nekem. Se hús, se hal. Mert a csavaroknak is lehet művészete, s különféle. Neki nincs.

Kb. kizártnak tartom, hogy a törököt kettővel verjük rendes játékidőben, aztán rátegyünk még egyet túlórában. Az a forgatókönyv, hogy 3-mal gázolunk, sci-fi pályázaton esélyes.

[Mech]

Ez egy sorsképlet, ami nála nagyobb játékosoknak is kijutott a labdarúgás tökalsó népeiből (George Best, Liam Brady, Ryan Giggs, Litmanen, G. Bale stb.). De ők jellemzően nem süllyedtek le a többihez, hanem csökkentették a mélységet.
Nekem nem tetszik, amit Szobó a válogatottban csinál. Igaz, sose volt rokonszenves, így nem vagyok elfogulatlan vele.
Alkalmas arra, hogy elit szinten játsszon hozzá hasonlók között, s ne lógjon ki, sőt, olykor kitűnjön. Arra nem, hogy a középszert felemelje.

Olvasom, milyen hiányérzetet kelt Nagy Ádám. Talán jogosan, hiszen a kecskeméti srácnál jobb. De gondolkozzunk el ezen. Egy szürke eminenciásról beszélünk, aki csak nálunk klasszicizálódhatott.

Szoboszlai: Remélem, a mi stadionunkban úgy verjük őket, hogy örök életre megemlegetik.
Ez egy csöppet erőltetett.

Inkább ezt mondja, mint hogy defetista legyen. De nem tudom, van-e mögötte valami.
A Szobi olyan stílusban játszik, ami nagy csapatba való. Finom érintések, cselek, olyan passzkultúra, építkezés, térlátás, ami nem Nikitschereknek, Séfiknek lett kitalálva. Ütik egymást, harmadik típusú találkozás.
Détári játszott úgy néhányszor, hogy szinte önkívűletben hajtott, karmesterkedett, nem számolt a realitással. 88-ban az angolok ellen, amikor 40 métereket hozta fel a labdát, lefordulva a korszak keménycsávóiról, s tette ki ütemre a kalácsot. Felrúgni se tudták, csúcskorszaki Platinibe' nyomta. Persze még Kiprich is hosszan szöktette a labdát, a többit meg hagyjuk is.
Szobóban ez nincs meg. Ő nagyon jó, de nem egyszemélyes hadsereg, aki képes eltüntetni osztálykülönbséget. Lelkileg se ilyen.
Igen, nehéz neki. De lehetne adaptívabb. Máshogy játszunk mozgássérültekkel. Az EB-n is iszonyú gyengén muzsikált. Az oldalvonalnál húzogatott bedobásokért. Szinte vonogatta a vállát, hogy mit keresek itt. Détári más perspektívából futballozott kutyák között is. Láttam a full kieső BVSC-ben 35 évesen ronggyá hajtani a fejét, s nem volt rossz megoldása. Majd bal külsővel vert egy olyan gólt, amit a pályán lévők közül se előtte, se utána nem lőtt egyik veréb sem, mert el sem tudna képzelni. Pláne, hogy rosszabbik lábbal képes rá.
Nem elég a tehetség. Kell egy természetes belső konokság és hit, hogy nem a hely, a társ számít, hanem hogy érvényesítsd minden áron, te ki vagy. Ez benne nincs meg. Soha nem is lesz. Lehet BL-győztes akár, 120-szoros válogatott, nem fűzheti be pl. a Döme cipőjét. Sose járt azon a szinten, ahova DL magával vitt olykor fogalmatlanokat.

Azt adom, amit Adamek Nagyról ír. Bár szerintem a posztnak voltak-vannak sokkal komplettebb játékosai. Csavarok, kenőolajak, de valahogy többek a csapatdinamikában, s valamiért emlékszem rájuk. Legalább egyik-másikat szeretni vagy utálni tudom. Nagy kevés képességét elismerem, de egyszerűen nem szeretem az egydimenziós futballistákat. Nagyból 15 év alatt nem vágsz össze 3 percet, amin nem alszol el. Egy nem cigány Aranyos Imre jobb háttérrel és szókinccsel. Közömbös nekem. Se hús, se hal. Mert a csavaroknak is lehet művészete, s különféle. Neki nincs.

Kb. kizártnak tartom, hogy a törököt kettővel verjük rendes játékidőben, aztán rátegyünk még egyet túlórában. Az a forgatókönyv, hogy 3-mal gázolunk, sci-fi pályázaton esélyes.

Détárit nem láttam sajnos játszani, a 90-es évek generációjának Gera volt ez a játékos, aki most már Szobo a 2010-es évek szülötteinek. De Szobot bármikor elcserélném egy Gerára.

[SuperDepor]

Szoboszlai: Remélem, a mi stadionunkban úgy verjük őket, hogy örök életre megemlegetik.
Ez egy csöppet erőltetett.

Inkább ezt mondja, mint hogy defetista legyen. De nem tudom, van-e mögötte valami.
A Szobi olyan stílusban játszik, ami nagy csapatba való. Finom érintések, cselek, olyan passzkultúra, építkezés, térlátás, ami nem Nikitschereknek, Séfiknek lett kitalálva. Ütik egymást, harmadik típusú találkozás.
Détári játszott úgy néhányszor, hogy szinte önkívűletben hajtott, karmesterkedett, nem számolt a realitással. 88-ban az angolok ellen, amikor 40 métereket hozta fel a labdát, lefordulva a korszak keménycsávóiról, s tette ki ütemre a kalácsot. Felrúgni se tudták, csúcskorszaki Platinibe' nyomta. Persze még Kiprich is hosszan szöktette a labdát, a többit meg hagyjuk is.
Szobóban ez nincs meg. Ő nagyon jó, de nem egyszemélyes hadsereg, aki képes eltüntetni osztálykülönbséget. Lelkileg se ilyen.
Igen, nehéz neki. De lehetne adaptívabb. Máshogy játszunk mozgássérültekkel. Az EB-n is iszonyú gyengén muzsikált. Az oldalvonalnál húzogatott bedobásokért. Szinte vonogatta a vállát, hogy mit keresek itt. Détári más perspektívából futballozott kutyák között is. Láttam a full kieső BVSC-ben 35 évesen ronggyá hajtani a fejét, s nem volt rossz megoldása. Majd bal külsővel vert egy olyan gólt, amit a pályán lévők közül se előtte, se utána nem lőtt egyik veréb sem, mert el sem tudna képzelni. Pláne, hogy rosszabbik lábbal képes rá.
Nem elég a tehetség. Kell egy természetes belső konokság és hit, hogy nem a hely, a társ számít, hanem hogy érvényesítsd minden áron, te ki vagy. Ez benne nincs meg. Soha nem is lesz. Lehet BL-győztes akár, 120-szoros válogatott, nem fűzheti be pl. a Döme cipőjét. Sose járt azon a szinten, ahova DL magával vitt olykor fogalmatlanokat.

Azt adom, amit Adamek Nagyról ír. Bár szerintem a posztnak voltak-vannak sokkal komplettebb játékosai. Csavarok, kenőolajak, de valahogy többek a csapatdinamikában, s valamiért emlékszem rájuk. Legalább egyik-másikat szeretni vagy utálni tudom. Nagy kevés képességét elismerem, de egyszerűen nem szeretem az egydimenziós futballistákat. Nagyból 15 év alatt nem vágsz össze 3 percet, amin nem alszol el. Egy nem cigány Aranyos Imre jobb háttérrel és szókinccsel. Közömbös nekem. Se hús, se hal. Mert a csavaroknak is lehet művészete, s különféle. Neki nincs.

Kb. kizártnak tartom, hogy a törököt kettővel verjük rendes játékidőben, aztán rátegyünk még egyet túlórában. Az a forgatókönyv, hogy 3-mal gázolunk, sci-fi pályázaton esélyes.

Détárit nem láttam sajnos játszani, a 90-es évek generációjának Gera volt ez a játékos, aki most már Szobo a 2010-es évek szülötteinek. De Szobot bármikor elcserélném egy Gerára.

Détári és Gera között óriási a differencia az előbbi elonyere, annak ellenére, hogy Gera relatíve nagyobb sikert ért el - EL ezüst. Döme a klasszikus tízes volt, az a játékos akinek a mozgását akkor is élvezet volt nézni amikor nem volt nála a labda.

[nyúl]

Szoboszlai: Remélem, a mi stadionunkban úgy verjük őket, hogy örök életre megemlegetik.
Ez egy csöppet erőltetett.

Inkább ezt mondja, mint hogy defetista legyen. De nem tudom, van-e mögötte valami.
A Szobi olyan stílusban játszik, ami nagy csapatba való. Finom érintések, cselek, olyan passzkultúra, építkezés, térlátás, ami nem Nikitschereknek, Séfiknek lett kitalálva. Ütik egymást, harmadik típusú találkozás.
Détári játszott úgy néhányszor, hogy szinte önkívűletben hajtott, karmesterkedett, nem számolt a realitással. 88-ban az angolok ellen, amikor 40 métereket hozta fel a labdát, lefordulva a korszak keménycsávóiról, s tette ki ütemre a kalácsot. Felrúgni se tudták, csúcskorszaki Platinibe' nyomta. Persze még Kiprich is hosszan szöktette a labdát, a többit meg hagyjuk is.
Szobóban ez nincs meg. Ő nagyon jó, de nem egyszemélyes hadsereg, aki képes eltüntetni osztálykülönbséget. Lelkileg se ilyen.
Igen, nehéz neki. De lehetne adaptívabb. Máshogy játszunk mozgássérültekkel. Az EB-n is iszonyú gyengén muzsikált. Az oldalvonalnál húzogatott bedobásokért. Szinte vonogatta a vállát, hogy mit keresek itt. Détári más perspektívából futballozott kutyák között is. Láttam a full kieső BVSC-ben 35 évesen ronggyá hajtani a fejét, s nem volt rossz megoldása. Majd bal külsővel vert egy olyan gólt, amit a pályán lévők közül se előtte, se utána nem lőtt egyik veréb sem, mert el sem tudna képzelni. Pláne, hogy rosszabbik lábbal képes rá.
Nem elég a tehetség. Kell egy természetes belső konokság és hit, hogy nem a hely, a társ számít, hanem hogy érvényesítsd minden áron, te ki vagy. Ez benne nincs meg. Soha nem is lesz. Lehet BL-győztes akár, 120-szoros válogatott, nem fűzheti be pl. a Döme cipőjét. Sose járt azon a szinten, ahova DL magával vitt olykor fogalmatlanokat.

Azt adom, amit Adamek Nagyról ír. Bár szerintem a posztnak voltak-vannak sokkal komplettebb játékosai. Csavarok, kenőolajak, de valahogy többek a csapatdinamikában, s valamiért emlékszem rájuk. Legalább egyik-másikat szeretni vagy utálni tudom. Nagy kevés képességét elismerem, de egyszerűen nem szeretem az egydimenziós futballistákat. Nagyból 15 év alatt nem vágsz össze 3 percet, amin nem alszol el. Egy nem cigány Aranyos Imre jobb háttérrel és szókinccsel. Közömbös nekem. Se hús, se hal. Mert a csavaroknak is lehet művészete, s különféle. Neki nincs.

Kb. kizártnak tartom, hogy a törököt kettővel verjük rendes játékidőben, aztán rátegyünk még egyet túlórában. Az a forgatókönyv, hogy 3-mal gázolunk, sci-fi pályázaton esélyes.

Détárit nem láttam sajnos játszani, a 90-es évek generációjának Gera volt ez a játékos, aki most már Szobo a 2010-es évek szülötteinek. De Szobot bármikor elcserélném egy Gerára.

Gerát jobban szerettem én is.
Volt egy különleges története. A szipuzástól jutott el közel 100 válogatottságig, angol első osztályig, európai kupadöntőig, EB-gólig. Ösztönös tehetség volt. S az nagyon más kor. Itthonról óriási hátrányból indult. A magyar foci 30 éves lemaradásban tespedt, a stadionok omladoztak, a tulajok kóklerek voltak, a szurkolók meg ólmosbottal és biciklilánccal jártak meccsre. S 25 éves volt, amikor az EU-ba felvettek minket, így már a Bosman-szabály miatt kapuk nyílhattak meg. Neki is késve jött. Sokkal nagyobb és nehezebb utat tett meg, mint Szoboszlai. Sokkal inkább a mi fiúnk volt. Ma már termékek vannak.
Détári viszont valóban világklasszis volt. Nagyon ritka, amikor egy középpályás nemcsak kiemelkedően mozgatja a csapatot, remekül passzol, indít, hanem a legtermékenyebb góllövő is. Mindkét lábbal bárhonnan beverte. Mellette gyors is volt.
Legjobb formájában a világon az első 5, de legalább 10-ben lehetett a posztján. Külső, rajta kívül álló körülmények miatt nem teljesedett ki. Őt a magyar futballvezetés ostobasága és pénzéhsége csinálta ki. Sem Hagi, sem pl. Prosinecki nem volt jobb nála, mégis mindkettő megjárta a Realt és a Barcát is.

[Maradonapoli]

Inkább ezt mondja, mint hogy defetista legyen. De nem tudom, van-e mögötte valami.
A Szobi olyan stílusban játszik, ami nagy csapatba való. Finom érintések, cselek, olyan passzkultúra, építkezés, térlátás, ami nem Nikitschereknek, Séfiknek lett kitalálva. Ütik egymást, harmadik típusú találkozás.
Détári játszott úgy néhányszor, hogy szinte önkívűletben hajtott, karmesterkedett, nem számolt a realitással. 88-ban az angolok ellen, amikor 40 métereket hozta fel a labdát, lefordulva a korszak keménycsávóiról, s tette ki ütemre a kalácsot. Felrúgni se tudták, csúcskorszaki Platinibe' nyomta. Persze még Kiprich is hosszan szöktette a labdát, a többit meg hagyjuk is.
Szobóban ez nincs meg. Ő nagyon jó, de nem egyszemélyes hadsereg, aki képes eltüntetni osztálykülönbséget. Lelkileg se ilyen.
Igen, nehéz neki. De lehetne adaptívabb. Máshogy játszunk mozgássérültekkel. Az EB-n is iszonyú gyengén muzsikált. Az oldalvonalnál húzogatott bedobásokért. Szinte vonogatta a vállát, hogy mit keresek itt. Détári más perspektívából futballozott kutyák között is. Láttam a full kieső BVSC-ben 35 évesen ronggyá hajtani a fejét, s nem volt rossz megoldása. Majd bal külsővel vert egy olyan gólt, amit a pályán lévők közül se előtte, se utána nem lőtt egyik veréb sem, mert el sem tudna képzelni. Pláne, hogy rosszabbik lábbal képes rá.
Nem elég a tehetség. Kell egy természetes belső konokság és hit, hogy nem a hely, a társ számít, hanem hogy érvényesítsd minden áron, te ki vagy. Ez benne nincs meg. Soha nem is lesz. Lehet BL-győztes akár, 120-szoros válogatott, nem fűzheti be pl. a Döme cipőjét. Sose járt azon a szinten, ahova DL magával vitt olykor fogalmatlanokat.

Azt adom, amit Adamek Nagyról ír. Bár szerintem a posztnak voltak-vannak sokkal komplettebb játékosai. Csavarok, kenőolajak, de valahogy többek a csapatdinamikában, s valamiért emlékszem rájuk. Legalább egyik-másikat szeretni vagy utálni tudom. Nagy kevés képességét elismerem, de egyszerűen nem szeretem az egydimenziós futballistákat. Nagyból 15 év alatt nem vágsz össze 3 percet, amin nem alszol el. Egy nem cigány Aranyos Imre jobb háttérrel és szókinccsel. Közömbös nekem. Se hús, se hal. Mert a csavaroknak is lehet művészete, s különféle. Neki nincs.

Kb. kizártnak tartom, hogy a törököt kettővel verjük rendes játékidőben, aztán rátegyünk még egyet túlórában. Az a forgatókönyv, hogy 3-mal gázolunk, sci-fi pályázaton esélyes.

Détárit nem láttam sajnos játszani, a 90-es évek generációjának Gera volt ez a játékos, aki most már Szobo a 2010-es évek szülötteinek. De Szobot bármikor elcserélném egy Gerára.

Gerát jobban szerettem én is.
Volt egy különleges története. A szipuzástól jutott el közel 100 válogatottságig, angol első osztályig, európai kupadöntőig, EB-gólig. Ösztönös tehetség volt. S az nagyon más kor. Itthonról óriási hátrányból indult. A magyar foci 30 éves lemaradásban tespedt, a stadionok omladoztak, a tulajok kóklerek voltak, a szurkolók meg ólmosbottal és biciklilánccal jártak meccsre. S 25 éves volt, amikor az EU-ba felvettek minket, így már a Bosman-szabály miatt kapuk nyílhattak meg. Neki is késve jött. Sokkal nagyobb és nehezebb utat tett meg, mint Szoboszlai. Sokkal inkább a mi fiúnk volt. Ma már termékek vannak.
Détári viszont valóban világklasszis volt. Nagyon ritka, amikor egy középpályás nemcsak kiemelkedően mozgatja a csapatot, remekül passzol, indít, hanem a legtermékenyebb góllövő is. Mindkét lábbal bárhonnan beverte. Mellette gyors is volt.
Legjobb formájában a világon az első 5, de legalább 10-ben lehetett a posztján. Külső, rajta kívül álló körülmények miatt nem teljesedett ki. Őt a magyar futballvezetés ostobasága és pénzéhsége csinálta ki. Sem Hagi, sem pl. Prosinecki nem volt jobb nála, mégis mindkettő megjárta a Realt és a Barcát is.

az edző bá'-k voltak kóklerek, a tulajok szerencselovagok, helyenként bűnözők

[Adamek]

Inkább ezt mondja, mint hogy defetista legyen. De nem tudom, van-e mögötte valami.
A Szobi olyan stílusban játszik, ami nagy csapatba való. Finom érintések, cselek, olyan passzkultúra, építkezés, térlátás, ami nem Nikitschereknek, Séfiknek lett kitalálva. Ütik egymást, harmadik típusú találkozás.
Détári játszott úgy néhányszor, hogy szinte önkívűletben hajtott, karmesterkedett, nem számolt a realitással. 88-ban az angolok ellen, amikor 40 métereket hozta fel a labdát, lefordulva a korszak keménycsávóiról, s tette ki ütemre a kalácsot. Felrúgni se tudták, csúcskorszaki Platinibe' nyomta. Persze még Kiprich is hosszan szöktette a labdát, a többit meg hagyjuk is.
Szobóban ez nincs meg. Ő nagyon jó, de nem egyszemélyes hadsereg, aki képes eltüntetni osztálykülönbséget. Lelkileg se ilyen.
Igen, nehéz neki. De lehetne adaptívabb. Máshogy játszunk mozgássérültekkel. Az EB-n is iszonyú gyengén muzsikált. Az oldalvonalnál húzogatott bedobásokért. Szinte vonogatta a vállát, hogy mit keresek itt. Détári más perspektívából futballozott kutyák között is. Láttam a full kieső BVSC-ben 35 évesen ronggyá hajtani a fejét, s nem volt rossz megoldása. Majd bal külsővel vert egy olyan gólt, amit a pályán lévők közül se előtte, se utána nem lőtt egyik veréb sem, mert el sem tudna képzelni. Pláne, hogy rosszabbik lábbal képes rá.
Nem elég a tehetség. Kell egy természetes belső konokság és hit, hogy nem a hely, a társ számít, hanem hogy érvényesítsd minden áron, te ki vagy. Ez benne nincs meg. Soha nem is lesz. Lehet BL-győztes akár, 120-szoros válogatott, nem fűzheti be pl. a Döme cipőjét. Sose járt azon a szinten, ahova DL magával vitt olykor fogalmatlanokat.

Azt adom, amit Adamek Nagyról ír. Bár szerintem a posztnak voltak-vannak sokkal komplettebb játékosai. Csavarok, kenőolajak, de valahogy többek a csapatdinamikában, s valamiért emlékszem rájuk. Legalább egyik-másikat szeretni vagy utálni tudom. Nagy kevés képességét elismerem, de egyszerűen nem szeretem az egydimenziós futballistákat. Nagyból 15 év alatt nem vágsz össze 3 percet, amin nem alszol el. Egy nem cigány Aranyos Imre jobb háttérrel és szókinccsel. Közömbös nekem. Se hús, se hal. Mert a csavaroknak is lehet művészete, s különféle. Neki nincs.

Kb. kizártnak tartom, hogy a törököt kettővel verjük rendes játékidőben, aztán rátegyünk még egyet túlórában. Az a forgatókönyv, hogy 3-mal gázolunk, sci-fi pályázaton esélyes.

Détárit nem láttam sajnos játszani, a 90-es évek generációjának Gera volt ez a játékos, aki most már Szobo a 2010-es évek szülötteinek. De Szobot bármikor elcserélném egy Gerára.

Détári és Gera között óriási a differencia az előbbi elonyere, annak ellenére, hogy Gera relatíve nagyobb sikert ért el - EL ezüst. Döme a klasszikus tízes volt, az a játékos akinek a mozgását akkor is élvezet volt nézni amikor nem volt nála a labda.

Détári és Gera között jóval nagyobb a jétékkorszakokból és játékfelfogásokból adódó szakadék mint Gera és Szobó közt
ugyanez elmondható a környezeti változókból adódó szakadékokra
Détári a gyökér kádári rendszer, a tolvajlekű apósa/menedzsere, a légiós-szabály és a korra jellemző sportemberekhez méltatlan népszerű hobbik, mint pl. a vedelés miatt jóval kevesebbre vitte mint ami benne volt
Gera egy szabadabb és felemás világban a legótvarabb hazai szakmai korszakban villantott olyat ami idehaza teljesen ismeretlen volt, a fene tudja mi lett volna belőle ma és egy olyan faterral indulva mint Szobo
Szoboszlai mindkettőnél kevesebb zsanialitással született egy ideális gladiátorgyáros korban szerencsés kezek közé, a fater volt annyira eszes, hogy nem hagyta elrontani a srácot, amit ő az edzéseken elsajátított azt egyik elődje se tudja tizedében se felmutatni, valszeg mindkettő ájultra hányta volna magát ennyi melótól
hasznosságra Szoboszlai, zsenialitásra Döme, a kettő között Gera, ha választhatnék, hogy melyik típust okádják ki ma az akadémiák tucatszámra akkor nálam Gera

[Maradonapoli]

uncsi ez a hétvége klubfoci nélkül, nem lehetne ezeket a válogatott meccseket ps-en letolni?

[zaggar]

uncsi ez a hétvége klubfoci nélkül, nem lehetne ezeket a válogatott meccseket ps-en letolni?

egyetértek :)

[Adamek]

uncsi ez a hétvége klubfoci nélkül, nem lehetne ezeket a válogatott meccseket ps-en letolni?

most, hogy hajnalban vertük a szakadár tartományiakat és tegnap Oszibá duplázott Ruandában? most nem hagyhatjuk abba polgártárs

[Javier Arizmendi]

Dömehez annyit tennék hozzá, hogy maximálisan elismerve a játéktudasat, szerintem nem lógott ki ennyire felfele. Kovács Kálmán pl. Papin mögött második volt a francia góllövo listán. Kozmaban ki tudja miért, de még Liverpoolban is láttak fantáziát. Nyilván nem volt az a szint, de egy középcsapatnal elfert volna. Picivel korábban Őrgróf Marci legenda lett egy a mainál jobb AEKnel, vagy a kilencvenesben a Kaszinós idegenből öregen hazaterve kb ugyanúgy kiemelkedett a bvscbol mint Demizson,állítottból odarugta a labdat, ahova a legjobb volt. A 80as végén Roth Anti elfert egy Feyenoordban, Disztl Laca a Brugesben, Dajka meg Las Palmasban. Tovább megyek, szerintem a 73-77es születésu korosztaly tagjai is még tudták, hogy kéne űzni technikailag ezt a sportágat, a probléma abból adódott, hogy külföldön eközben más sebességen kezdtek játszani. A maiakban nem érzem a technikai kepzettseget, Szobot és Serie B Ádámot kivéve. Ahogy Bolla lőtt 18rol törökben, régen erre asszontak, hogy nem futballista.
Gera honnan indult, hova jutott sztoriját több külföldinek meséltem, elismerték.

[nyúl]

Dömehez annyit tennék hozzá, hogy maximálisan elismerve a játéktudasat, szerintem nem lógott ki ennyire felfele. Kovács Kálmán pl. Papin mögött második volt a francia góllövo listán. Kozmaban ki tudja miért, de még Liverpoolban is láttak fantáziát. Nyilván nem volt az a szint, de egy középcsapatnal elfert volna. Picivel korábban Őrgróf Marci legenda lett egy a mainál jobb AEKnel, vagy a kilencvenesben a Kaszinós idegenből öregen hazaterve kb ugyanúgy kiemelkedett a bvscbol mint Demizson,állítottból odarugta a labdat, ahova a legjobb volt. A 80as végén Roth Anti elfert egy Feyenoordban, Disztl Laca a Brugesben, Dajka meg Las Palmasban. Tovább megyek, szerintem a 73-77es születésu korosztaly tagjai is még tudták, hogy kéne űzni technikailag ezt a sportágat, a probléma abból adódott, hogy külföldön eközben más sebességen kezdtek játszani. A maiakban nem érzem a technikai kepzettseget, Szobot és Serie B Ádámot kivéve. Ahogy Bolla lőtt 18rol törökben, régen erre asszontak, hogy nem futballista.
Gera honnan indult, hova jutott sztoriját több külföldinek meséltem, elismerték.

Nem kell elfogadni, amit állítok. Nem vagyok szakíró.
DL-t 85-ben láttam először a Nagyerdei Stadionban, s utoljára 98-ban a Szőnyi úton (akkor miatta mentem) játszani. Hétévesen és húszévesen ugyanaz volt az észlelésem: a pályán van valaki, aki más szinten játszik. Nem egyszerűen jobban, hanem más értéktartományban. Nyilván hétévesen ez nem volt tudatos felismerés, a környezetem ítélete biztosan hatott rám. De hát Détári nemcsak azon évek legjobb középpályása volt, hanem zsinórban háromszor gólkirály is itthon. Ráadásul kiemelkedőt nyújtott a válogatottban és a BEK-ben is úgy lőtt szép számmal gólt, hogy a Honvéd csak szakaszjegyet váltott oda.

Az általad felsoroltak nem tartoznak DL-lel egy kategóriába. Nem kezelték őket egyenrangúnak a korszak legjobbjaival, nem játszottak Pelé búcsúmeccsén tanárként, nem várta őket 30 ezer ember a reptéren soha. De ezek csak adalékok, lehettek volna túlértékelést mutató szerencsés körülmények.
A lényeg számomra az, hogy DL-nek volt egy szintje, ami a világon mindenhol tiszteletet parancsolt.
Én nem láttam többé magyar futballistát úgy játszani, ahogy DL-t 88-ban az angolok ellen. Nem láttam Albertet 66-ban a brazilok ellen. Mert ez az a szint, hogy viszonyítsak.
Nem is lőtt gólt, csak kapufát. Nem nyertünk. De egy olyan csapat ellen dominált, zilált szét védelmet, vezette rájuk a labdát 7-10-szer, mely stabil résztvevője volt világversenyeknek, s a legkeményebbek, fizikailag legerősebbek egyikeként volt számon tartva. Ha DL lefordult, megindult, nem bírták tartani a lépést vele. Sajnos a mieink sem. DL kb. 4 olyan helyzetet teremtett, amiből hozzá hasonló klasszissal az oldalán több góllal nyertünk volna.

Albert nem ismerhette azt a magányt és terhet, amit DL. Mellette ugyanis voltak őt tudásban megközelítő játékosok.
DL sorsában a frusztráció is elem.

A 98-as meccs azért maradt meg bennem, mert utoljára láttam magyar világklasszist, aki aznap úgy döntött, hogy nem érdekli a realitás, ad valamit annak a kb. 1200 embernek. Nem azt választotta, hogy sétálgat és ad pár forintos labdát, hanem rommá szívatta a mezőnyt 36. évesen. Freddie Mercury volt a taktaharkányi búcsúban. Ezt sose felejtem el neki.

[Javier Arizmendi]

Köszi a sztorit, Nyúl elvtárs, lehet nem vagy szakíró, de több más itteni vesenyzohoz hasonlóan akár lehetnél. Ha jól emlékszem a hollandok ellen volt az az egyik lábárol a masikra attett labdás lovocsele. Azt évekig próbáltam eladni az én szintemen. Mindig ballal imitaltam, mert azzal amúgy se tudtam igazán lőni pláne nem kapcsibol. Néha be is ment végül. Ha meg nem, hat leszartam. A többség vágta, hogy honnan jött.

Mondom én Kaszinosert zarándokoltam a Szőnyire, de az pár évvel korábban volt

[dingo]

Dömehez annyit tennék hozzá, hogy maximálisan elismerve a játéktudasat, szerintem nem lógott ki ennyire felfele. Kovács Kálmán pl. Papin mögött második volt a francia góllövo listán. Kozmaban ki tudja miért, de még Liverpoolban is láttak fantáziát. Nyilván nem volt az a szint, de egy középcsapatnal elfert volna. Picivel korábban Őrgróf Marci legenda lett egy a mainál jobb AEKnel, vagy a kilencvenesben a Kaszinós idegenből öregen hazaterve kb ugyanúgy kiemelkedett a bvscbol mint Demizson,állítottból odarugta a labdat, ahova a legjobb volt. A 80as végén Roth Anti elfert egy Feyenoordban, Disztl Laca a Brugesben, Dajka meg Las Palmasban. Tovább megyek, szerintem a 73-77es születésu korosztaly tagjai is még tudták, hogy kéne űzni technikailag ezt a sportágat, a probléma abból adódott, hogy külföldön eközben más sebességen kezdtek játszani. A maiakban nem érzem a technikai kepzettseget, Szobot és Serie B Ádámot kivéve. Ahogy Bolla lőtt 18rol törökben, régen erre asszontak, hogy nem futballista.
Gera honnan indult, hova jutott sztoriját több külföldinek meséltem, elismerték.

Nem kell elfogadni, amit állítok. Nem vagyok szakíró.
DL-t 85-ben láttam először a Nagyerdei Stadionban, s utoljára 98-ban a Szőnyi úton (akkor miatta mentem) játszani. Hétévesen és húszévesen ugyanaz volt az észlelésem: a pályán van valaki, aki más szinten játszik. Nem egyszerűen jobban, hanem más értéktartományban. Nyilván hétévesen ez nem volt tudatos felismerés, a környezetem ítélete biztosan hatott rám. De hát Détári nemcsak azon évek legjobb középpályása volt, hanem zsinórban háromszor gólkirály is itthon. Ráadásul kiemelkedőt nyújtott a válogatottban és a BEK-ben is úgy lőtt szép számmal gólt, hogy a Honvéd csak szakaszjegyet váltott oda.

Az általad felsoroltak nem tartoznak DL-lel egy kategóriába. Nem kezelték őket egyenrangúnak a korszak legjobbjaival, nem játszottak Pelé búcsúmeccsén tanárként, nem várta őket 30 ezer ember a reptéren soha. De ezek csak adalékok, lehettek volna túlértékelést mutató szerencsés körülmények.
A lényeg számomra az, hogy DL-nek volt egy szintje, ami a világon mindenhol tiszteletet parancsolt.
Én nem láttam többé magyar futballistát úgy játszani, ahogy DL-t 88-ban az angolok ellen. Nem láttam Albertet 66-ban a brazilok ellen. Mert ez az a szint, hogy viszonyítsak.
Nem is lőtt gólt, csak kapufát. Nem nyertünk. De egy olyan csapat ellen dominált, zilált szét védelmet, vezette rájuk a labdát 7-10-szer, mely stabil résztvevője volt világversenyeknek, s a legkeményebbek, fizikailag legerősebbek egyikeként volt számon tartva. Ha DL lefordult, megindult, nem bírták tartani a lépést vele. Sajnos a mieink sem. DL kb. 4 olyan helyzetet teremtett, amiből hozzá hasonló klasszissal az oldalán több góllal nyertünk volna.

Albert nem ismerhette azt a magányt és terhet, amit DL. Mellette ugyanis voltak őt tudásban megközelítő játékosok.
DL sorsában a frusztráció is elem.

A 98-as meccs azért maradt meg bennem, mert utoljára láttam magyar világklasszist, aki aznap úgy döntött, hogy nem érdekli a realitás, ad valamit annak a kb. 1200 embernek. Nem azt választotta, hogy sétálgat és ad pár forintos labdát, hanem rommá szívatta a mezőnyt 36. évesen. Freddie Mercury volt a taktaharkányi búcsúban. Ezt sose felejtem el neki.

A szentséges....... Olyan hosszú választ írtam, hogy közben kilépett ez a szar ami persze akkor jelenik meg, ha az ember rányom a kúldésre, hogy a Jóisten.............,..........
..........................

[Cselszky]

Vécsei és Gazdag a kezdőben.
Valamint a legifjabb Dárdai.

[Adamek]

Fiola, Vécsei, Gazdag a kezdőben
van valakinek még kérdése?
(3.25 a vendég szorzó)

[nyúl]

Jártam már így, dingo! Baromi idegesítő.

Fain kezdőcsapat. Megyünk egy szinttel lejjebb.
S lehet az is magos.

[Sanyeey]

Mi a fasz van a hangminőséggel? Mintha bedugult füllel hallgatná az ember az atmoszférát. Nincs pénz a közmédiában?

[Savaria1919]

uncsi ez a hétvége klubfoci nélkül, nem lehetne ezeket a válogatott meccseket ps-en letolni?

Elhunyt Kadlott Karcsi :( Emlékszem, mekkora tisztelője voltál a művész úrnak

[Adamek]

Fityula baz'meg, én pirulok helyetted te fanyűvő