SuperDepor írta:zaggar írta:Adamek írta:ennek a Rőzse Söndörnek van valami aprópopója vagy csak mert jól hangzik a bölcselete?
csak tipp: amikor a 48/49-es szabadságharc alatt a Knicanin vezette rácok a császár mellé álltak és irtani kezdték a délvidéki magyarokat, akkor a reguláris honvédség vívta ellenük a tényleges katonai hadműveleteket. Rózsa amnesztiát kapott Kossuthtól, annak fejében, h a szabadságharc ügye mellé áll. Hát ő azt adta vissza a rácoknak, amit azok a magyar falvak lakóival műveltek, később asszem fel is oszlatták az egységét emiatt. Vannak erre utalások Rózsa Sándorral kapcsolatos népdalokban is, illetve arra konkrétan emlékszem, h amikor a délszláv polgárháború zajlott, akkor a villányi, harkányi kocsmákban pihenő horvát zsoldosok, gerillák (gondolom nem a hivatalos hadsereg tagjai voltak, mert azok aligha az Ormánságban töltötték volna a szabadságukat) felemlegették, h küldhetnénk néhány Rózsa Sándort a délvidékre..ha ez van a háttérben, akkor a szurkerek nem igazán igazodnak az orbanita külpolitika szerbbarát fordulatához. Viszont más kapcsolódás meg mi lehetne?
Szurkolói oldalon olvastam, hitelességét nem ellenőriztem
"1848-ban személyesen Kossuth Lajos kereste meg a szegedi betyárvezért, mert a honvédség nem bírt a Délvidéket megszálló, kegyetlenkedő szerbekkel. Rózsa Sándor vállalta a felkérést, hogy védje meg a hazát, cserébe amnesztiát, menlevelet kapott, amelyet Kossuth maga állított ki. Így 1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány (OHB) mentelmével a betyár és mintegy 150 fős különítménye a honvédek oldalán belépett a háborúba, és a karikás ostorral, pisztollyal felszerelt szabadcsapat elsősorban a déli szerbek ellen küzdött, és amellyel országos hírre tettek szert.
A délvidéki honvédek vezetője, a legendás Damjanich János tábornok is elismerően szólt a betyárseregről, amely a strázsai csatában rommá verte a szerb túlerőt. A gyermekkoruk óta kardforgatásra nevelt szerb granicsároknak esélyük sem volt a számukra teljesen ismeretlen fegyverrel, a karikás ostorral támadó magyar betyárokkal szemben, akik az ólomvégű ostorokkal kicsapták a szemüket, vagy a nyakuknál fogva rántották le őket a lóról. A strázsai csata után 637 szerb halott maradt a csatamezőn, miközben nincs arról adat, hogy egy betyár is meghalt volna."
Magyarország - Szerbia 2023.10.14.
Ez annyira romantikusan túlzó. 1848-ban a karikás ostor minden volt, csak hatékony fegyver nem. De a mozgékony, gyors lovascsapatok tudtak hatalmas kárt tenni ellenséges vonalak mögé kerülve, illetve a már megfutamodott ellenség üldözésére. Ha jól olvasom a Strázsai csatánál is a már menekülő ellenséget üldözték, ilyen esetben valóban durva pusztítást vihetnek végbe a könnyűlovasok.
