NYOLCADDÖNTŐ
Belgium–Japán 3–2 (0–0)
Rosztov-na-Donu, Rosztov Aréna, Vezette: Diedhiou (szenegáli)
Japán: Kavasima – Sodzsi, Nagatomo, Szakai H., Josida – Sibaszaki (Jamagucsi, 81.), Haragucsi (Honda, 81.), Kagava, Inui, Haszebe – Oszako. Szövetségi kapitány: Nisino Akira
Belgium: Courtois – Alderweireld, Kompany, Vertonghen – Meunier, De Bruyne, Witsel, Carrasco (Chadli, 65.) – Mertens (Fellaini, 65.), Lukaku, E. Hazard. Szövetségi kapitány: Roberto Martínez.
Gólszerző: Vertonghen (69.), Fellaini (74.), Chadli (94.) ill. Haragucsi (48.), Inui (52.)
Sárga lap: Sibaszaki (40.)
A világbajnokság előtt is megírtam, hogy nem tesz jót a világbajnokság szakmai színvonalával (kultúrák- és a futballkultúrák találkozásával nincsen baj), ha nem a legerősebb válogatottak jutnak ki rá. Területi alapon kerülhetnek ki a csapatok, így előfordul, hogy erősebb térségekből nem kvalifikálják magukat olyanok, akik másik zónából simán abszolválnák magukat.
Japánról, Argentína (kedvenceim Magyarország után) kiesésekor azt írtam, hogy a kipottyanó Messiékkel együtt, azok közé a válogatottak közé tartozik, melyek tudásuk alapján nem tartoznak a legjobb tizenhat közé. Japán rámcáfolt, nem is akárhogyan.
Már mentek kettővel Belgium ellen, és annak ellenére is bizonyították azt, hogy nemcsak a világbajnokságon, hanem (minimum) a legjobb tizenhat között a helyük, hogy a belgák kétgólos hátrányból fordítottak.
Ez a meccs a labdarúgás ünnepe volt.
És ehhez Japán is nagyon kellett ám!
