A hétvégén sérülten is a pályán maradt, sőt gólt szerzett Holman Dávid, a pozsonyi Slovan magyar középpályása, akivel a Nemzeti Sport készített interjút.
– A Slovan Bratislava hivatalos internetes oldalán a hétvégi gólja utáni öröme fogadja az érdeklődőket, éppen puszit küld. Ki volt a címzett?
– Kint volt a családom a mérkőzésen, a párom is, nekik küldtem – mondta a Nemzeti Sportnak Holman Dávid, a Slovan 25 éves középpályása. – Fontos nekem a családom, így amikor gólt szerzek, nekik ajánlom.
– A legutóbbi fordulóban kettő-nullára győztek a DAC ellen, ön szerezte a csapat első gólját.
– Hála Istennek, jól sikerült a mérkőzés, rengeteg szurkolónk volt kint, sokat segített a hazai pálya. Nagy meccset vívtunk a Dunaszerdahellyel, fontos volt, hogy nyerjünk, és visszaelőzzük riválisunkat a tabellán, újra a második helyen állunk.
– A találkozó hajrájában lent maradt a gyepen, le is cseréltek. Megsérült?
– Nem súlyos. Még a múlt héten megrúgták a bokámat, véraláfutás keletkezett rajta. Nem is tudtam edzeni, először pénteken végeztem teljes értékű munkát, de akkor is fájt még. A kezeléseknek hála vállalhattam a játékot, bár tartottam attól, mi lesz, ha esetleg megrúgják. A meccs elején megúsztam, de a végén kaptam rá egyet, ezért cseréltek le. Két góllal vezettünk, nem akartunk kockáztatni. Még kapom a kezeléseket, remélem, néhány nap múlva százszázalékos állapotban leszek.
– Négygólos a bajnokságban, ugyanannyi gólt szerzett, mint a DAC játékosa, Kalmár Zsolt. Rivalizálnak, hogy melyikük szerez több gólt az idényben?
– Nem. Nagyon jó labdarúgónak tartom Zsoltot, örülök, ha rajtam kívül más magyar játékosoknak is jól megy a bajnokságban. Remélem, minél több gólt szereznek ők is, persze csak akkor, ha nem egymás ellen játszanak csapataink.
– A szlovák bajnokságban játszik még néhány magyar ön mellett, a már említett Kalmár Zsolt, valamint Mervó Bence és Vida Kristopher. Szoktak beszélni?
– Napi kapcsolatban egyikükkel sem vagyok, de ha valahol találkozunk, jót beszélgetünk. Nekik sincs sok szabadidejük, a saját csapatukra összpontosítanak, akárcsak én. Jóban vagyunk, rendes srácok.
– A második helyen állnak a bajnokságban, tíz pont a hátrányuk a Trnava mögött, és csak két pont az előnyük a Dunaszerdahely előtt. Mi a cél?
– A bajnokságot tekintve amíg van matematikai esélyünk az aranyérem megszerzésére, addig küzdünk, nem adjuk fel. Megpróbáljuk a lehető legtöbb meccset megnyerni, meglátjuk, mire lesz elég. Az utóbbi években sűrűn változott a keret összetétele, most a fiatalokra támaszkodik a klub, a jövő csapata épül. Már a következő idényekre készülünk, hosszú távon gondolkodnak az egyesület vezetői, nagyon pozitívan látom a Slovan jövőjét. Ráadásul én sem tartozom az idősebb játékosok közé, szóval jól megértem magam a társakkal.
– Ott van még a Szlovák Kupa is, amelyben az elődöntőben a bajnokság éllovasával, a Trnavával találkoznak.
– Egy hónapon belül négy mérkőzést játszunk a nagyszombatiakkal, kettőt a bajnokságban, valamint oda-vissza vágós párharcot a kupában. Errefelé a Trnava elleni összecsapásra rengetegen kíváncsiak, itt ez a legnagyobb csata, azt mondják a helyiek, nagyobb, mint a DAC elleni. Nem is lehet más a célunk, mint a kupadöntőbe jutás.
– És magától mit vár?
– Szeretném a lehető legjobban segíteni a csapatomat, gólokkal és gólpasszokkal. Utóbbiból lehetne kicsit több a nevem mellett, úgy érzem, rengeteg ziccerpasszt adok, de valamiért kimaradnak azok a helyzetek. Véd a kapus vagy közbelép a védő, esetleg a kapufán csattan a labda. Sokszor nincs szerencsénk.
– Nyilván nem Szlovákiában szeretne megöregedni. Merre lépne tovább?
– Minden futballistának az a célja, hogy minél magasabb szinten, minél jobb bajnokságban játsszon, de én most maximálisan elégedett vagyok a helyzetemmel. Jó helyen vagyok a Slovannál, szeretnék trófeákat nyerni. Most egyetlen célom van: minél sikeresebb legyek a csapatommal. A jövőt Isten eldönti.
– Most, a válogatott szünet idején lesz alkalma hazalátogatni Magyarországra?
– A héten mindennap lesz edzés, remélem, a hétvégénk szabad lesz, így hazamehetnék. December óta nem voltam otthon a családnál, hiányzik Magyarország.
– Mennyire követi az NB I-et, illetve korábbi csapatai, az FTC és a Debrecen mérkőzéseit? A Fradi vagy a Videoton lesz a bajnok?
– Rajta vagyok az eseményeken, a gólösszefoglalót mindig megnézem. Biztos vagyok benne, hogy a végsőkig kiélezett lesz a harc, mindenesetre bízom benne, hogy a Fradié lesz az aranyérem.
Így használják ki a Fradinál a pihenőt - NB1.hu
Budapest - A bajnoki szünet is sok lehetőséget rejt magában.
