Gondolatébresztő:: íme, a legértékesebb magyar sportolók
Elküldve: 2018.02.28. 10:03
Magyarország – Kiderült, mennyit ért a magyar labdarúgás a marketinghez.
„Továbbra is a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka a legértékesebb magyar sportoló a Forbes magazin szerint.
A lap magyar kiadása negyedszer állította össze a legértékesebb magyar sportolók listáját. Hosszú – aki tavaly a budapesti világbajnokságon két aranyérmet nyert – sorozatban negyedszer áll a lista élén.
Mögötte a túraautó világbajnokságon ezüstérmes Michelisz Norbert a második, akit két teniszező, a párosban WTA-világbajnok Babos Tímea és a US Openen nyolcaddöntős Fucsovics Márton követ. Az ötödik helyen a vívó Szilágyi Áron található.
A magazin szerint a hirdetők állandó médiaszereplést, influencerszerepet várnak a magyar sportolóktól, ennek azonban sokan nem tudnak, vagy nem akarnak egyelőre megfelelni. A társaságiadó-rendszerből nyerhető „könnyű” állami pénzek pedig elszívják a forrásokat a sportmarketingből és a szponzorációból. „A középmezőny alacsony pontszáma és sűrűsödése jelzi: ha valaki tudatos stratégiával nekivág, könnyen eljuthat az élbolyba a magyar piacon – akár világbajnoki arany nélkül is.”
A lista összeállításánál a 2017. február 1. és a 2018. február 1. közötti időszakot vették figyelembe.”
Eddig tartott az MTI jelentése, ami azért eléggé kemény. A csapból is csak a foci folyik, ám a labdarúgásban a konzervatív hozzáállás miatt csak kevés klub ismerte még föl, hogy a marketing és a sajtómegjelenés ugyanolyan fontos, mint a pályán elért eredmény, pláne azért, mert gazdasági társaságoknak kell üzemeltetniük a futballcsapatoknak.
Magyarországon ott tart a marketing, hogy vannak klubok, melyek arra költenek milliókat, hogy azt hirdessék, mikor és ki ellen játszik a csapatuk a saját stadionjukban (vagy még erre sem költenek...).
Na, pont ez az, amit mindenki tud. Felesleges pénzköltés, a szurkolók lenézése az egész. A szurkolók (akárcsak a moziba vagy koncertre látogatók) maguktól nézik meg, mikor játszik a csapatuk és már bőven előre tudják a programot, nem kell őket dedósnak nézni, hogy csak a legalapvetőbb információt toljuk az arcukba. Akik meg nem állandó vagy nem is látogatói a meccseknek, azok akkor mennek majd ki, ha jó focit látnak. Semmi másért!
Meg akkor, ha tudják, hogy mit jelent az a klub, amelynek a szurkolói (múlt nélkül nincsen jelen és jövő sem, ezt speciel csak a pár klubnál tudják az elöljárók), miért jó ahhoz a közöséghez tartozni. És az is kiemelten fontos, hogy olyan sportolók és az ő élettörténeteik (az eredményeik mellett) köszönjenek vissza rájuk a tévéből és a honlapokról, melyek érzelmeket váltanak ki irántuk.
De ehhez nem az kell, hogy sajtócsendet rendelünk el akkor, ha nyolcadikként kikapunk tétnélküli meccsen a hetediktől két fordulóval a vége előtt, hanem őszintének kell lenni akkor is, ha éppen nem jönnek a sikerek. És a játékosoknak sem csak akkor kellene villogniuk a kamerába, ha jól játszottak...
A fentebb említett sportolók szerethetők és őszinték. De azért tartanak ott, ahol, mert előbb kiemelkedő teljesítményt tettek le az asztalra, majd felépítették az imázsukat. És mindenki szeme láttára.
A magyar labdarúgás tehát nem csak az eredményesség terén lehet féltékeny a többi sportágra...
„Továbbra is a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka a legértékesebb magyar sportoló a Forbes magazin szerint.
A lap magyar kiadása negyedszer állította össze a legértékesebb magyar sportolók listáját. Hosszú – aki tavaly a budapesti világbajnokságon két aranyérmet nyert – sorozatban negyedszer áll a lista élén.
Mögötte a túraautó világbajnokságon ezüstérmes Michelisz Norbert a második, akit két teniszező, a párosban WTA-világbajnok Babos Tímea és a US Openen nyolcaddöntős Fucsovics Márton követ. Az ötödik helyen a vívó Szilágyi Áron található.
A magazin szerint a hirdetők állandó médiaszereplést, influencerszerepet várnak a magyar sportolóktól, ennek azonban sokan nem tudnak, vagy nem akarnak egyelőre megfelelni. A társaságiadó-rendszerből nyerhető „könnyű” állami pénzek pedig elszívják a forrásokat a sportmarketingből és a szponzorációból. „A középmezőny alacsony pontszáma és sűrűsödése jelzi: ha valaki tudatos stratégiával nekivág, könnyen eljuthat az élbolyba a magyar piacon – akár világbajnoki arany nélkül is.”
A lista összeállításánál a 2017. február 1. és a 2018. február 1. közötti időszakot vették figyelembe.”
Eddig tartott az MTI jelentése, ami azért eléggé kemény. A csapból is csak a foci folyik, ám a labdarúgásban a konzervatív hozzáállás miatt csak kevés klub ismerte még föl, hogy a marketing és a sajtómegjelenés ugyanolyan fontos, mint a pályán elért eredmény, pláne azért, mert gazdasági társaságoknak kell üzemeltetniük a futballcsapatoknak.
Magyarországon ott tart a marketing, hogy vannak klubok, melyek arra költenek milliókat, hogy azt hirdessék, mikor és ki ellen játszik a csapatuk a saját stadionjukban (vagy még erre sem költenek...).
Na, pont ez az, amit mindenki tud. Felesleges pénzköltés, a szurkolók lenézése az egész. A szurkolók (akárcsak a moziba vagy koncertre látogatók) maguktól nézik meg, mikor játszik a csapatuk és már bőven előre tudják a programot, nem kell őket dedósnak nézni, hogy csak a legalapvetőbb információt toljuk az arcukba. Akik meg nem állandó vagy nem is látogatói a meccseknek, azok akkor mennek majd ki, ha jó focit látnak. Semmi másért!
Meg akkor, ha tudják, hogy mit jelent az a klub, amelynek a szurkolói (múlt nélkül nincsen jelen és jövő sem, ezt speciel csak a pár klubnál tudják az elöljárók), miért jó ahhoz a közöséghez tartozni. És az is kiemelten fontos, hogy olyan sportolók és az ő élettörténeteik (az eredményeik mellett) köszönjenek vissza rájuk a tévéből és a honlapokról, melyek érzelmeket váltanak ki irántuk.
De ehhez nem az kell, hogy sajtócsendet rendelünk el akkor, ha nyolcadikként kikapunk tétnélküli meccsen a hetediktől két fordulóval a vége előtt, hanem őszintének kell lenni akkor is, ha éppen nem jönnek a sikerek. És a játékosoknak sem csak akkor kellene villogniuk a kamerába, ha jól játszottak...
A fentebb említett sportolók szerethetők és őszinték. De azért tartanak ott, ahol, mert előbb kiemelkedő teljesítményt tettek le az asztalra, majd felépítették az imázsukat. És mindenki szeme láttára.
A magyar labdarúgás tehát nem csak az eredményesség terén lehet féltékeny a többi sportágra...
Élő közvetítés és a gólok története a mai Magyar Kupa-meccsekről - NB1.hu
Élő közvetítés és a gólok története a mai Magyar Kupa-meccsekről