Vidi–Partizan: Kishitűségem ára, avagy hajrá, magyar foci!
Ezekben a napokban a Balatonnál nyaralok. Honvágyam első, csalhatatlan jele, hogy a minap már a tóparton alig, Budapesten viszont minden megállónál tömegével felbukkanó ázsiai turisták is megjelentek álmaimban, valamint tulajdonképpen az is, hogy két teljes napnyi szünet után ismét klaviatúrát ragadtam.
Hiába, hiszen csütörtökön meccs van, nem is akármilyen!
Amikor szűk másfél hónappal ezelőtt a párommal éppen az állami ünnepet követő hétre időzítettük a nyárvégi pihenést, még javában zajlott a vizes világbajnokság, a máltai Balzanon és az észt Nomme Kaljun egy-egy győzelemmel és döntetlennel túljutó Videotont pedig éppen összesorsolták Bordeaux híres-neves csapatával. Amint sokan mások, úgy ekkor magam is legyintettem: noha a 3. körbe jutással az idén is a Vidi védi meg a nemzetközi kupaporondtól – ismét – egészen korán elköszönő magyar klubfutball becsületét, a felkészülés időszakában tartó Girondins az első mérkőzésen „csuklóból” megszerzi a szükséges előnyt, a visszavágó pedig csak amolyan formalitás lesz, azaz a rájátszásról álmodozni ebben az esztendőben sem reális.
Szerencsére Marko Nikolic, Marko Scepivoc, Juhász Roland, Fiola Attila vagy éppen Ezekiel Henty – felsorolhatnám a teljes székesfehérvári keretet, a szakmai stábot, a szurkolókat és a klubvezetést is – szerényen, ám magabiztosan kezelte a helyzetet, s végeredményben másképpen gondolta, mint mások.
Az évek óta "fontolva haladó", jól felépített Vidi helyzetek garmadáját hagyta ki a franciák ellen Felcsúton, ahol megharcolt a sikerért, s győzelemmel léphetett tovább a csoportkör előszobájába. Ekkor már éreztem, hogy „baj” lehet, így az Everton, a Maccabi vagy az AC Milán elkerülése mellett önző módon már azért is „szurkoltam”, hogy az újabb párharc első felvonása Magyarországon legyen, hogy arról is helyszíni tudósítással jelentkezhessek. Az eredmény ismert, én pedig, mint fentebb jeleztem, aktuálisan azon gondolkodom, hogy ebédre lángost vagy halat egyek-e a strandon. Egyébként remekül érzem magam, az idő egyre jobb, a tóparti hangulat pedig még így augusztus 20-a után is magával ragadó – mégis úgy érzem, kishitűségem árát fizetem meg azzal, hogy ezúttal csupán a híradásokból fogok értesülni az eredményről.
Szerintem bízhatunk a Videotonban.
A csoportkör játéknapjait már előre kinéztem, valami azt súgja, hogy azokra a napokra nem szabad más programot keresnem.
Hatos Szabolcs
sportújságíró
Így várják a felcsúti lakosok a Partizan hírhedt huligánjait - NB1.hu
Így várják a felcsúti lakosok a Partizan hírhedt huligánjait