Pótselejtező: Romániát is fogadhatnánk a döntőben

[SuperDepor]

nem tudom elképzelni, hogy ez a fakó spanyol gárda megnehezíti majd a francosok dolgát

Remélem. Végtelenül irritál a játékuk. Néger, afrikai bevándorló, francia, tojok rá, inkább Dembélét vagy Olisét nézném a döntőben.

Négerezek meg bevándorlózok, de tény, hogy a franciák játékát a legjobb nézni. Mbappenak vannak olyan mozdulatatai, mozgaskultúrája mint a korábbi klasszisoknak. Kiemelkednek, bár amilyen az élet és a futball, szerintem nem ők fogják nyerni a tornát.

[Adamek]

nem tudom elképzelni, hogy ez a fakó spanyol gárda megnehezíti majd a francosok dolgát

Remélem. Végtelenül irritál a játékuk. Néger, afrikai bevándorló, francia, tojok rá, inkább Dembélét vagy Olisét nézném a döntőben.

Négerezek meg bevándorlózok, de tény, hogy a franciák játékát a legjobb nézni. Mbappenak vannak olyan mozdulatatai, mozgaskultúrája mint a korábbi klasszisoknak. Kiemelkednek, bár amilyen az élet és a futball, szerintem nem ők fogják nyerni a tornát.

nekem Pappné pont nem az, akiért elrepülnék a világ másik felére, hogy láthassam a játékát (ugyanúgy Holland focijáért sem)
egy jó kötésű gólgyáros, gyors, jól lő a legbonyolultabb csele a statikus bringázásból megtolás és lefutás, közelebb van a CR iskolához mint Messi zsenijéhez
de azt is mondhatnám, hogy inkább ő Pelé és nem Maradona vonala
ehhez képest Dembelé egy zergeléptű tünemény a pályán, neki minden mozdulata harmonikus és könnyű de egyben váratlan is, soha semmit nem erőből csinál, ő Henrik és Zidane tökéletes keveréke de mindkettőnél könnyedebb és gyorsabb
Olise nekem abszolút nem jön be, nála érzek egy nagy adag kivagyisàgot is, ellenben Doué játéka tetszik, szemre ő jön Dembelé után, csak statisztika alapján nem
akitől viszont ifjonc kora óta vért hányok az Rabiot, a két sebezhető pontjuk meg Upemacano és Kundéc, ők több osztállyal túl vannak értékelve

[SuperDepor]

Remélem. Végtelenül irritál a játékuk. Néger, afrikai bevándorló, francia, tojok rá, inkább Dembélét vagy Olisét nézném a döntőben.

Négerezek meg bevándorlózok, de tény, hogy a franciák játékát a legjobb nézni. Mbappenak vannak olyan mozdulatatai, mozgaskultúrája mint a korábbi klasszisoknak. Kiemelkednek, bár amilyen az élet és a futball, szerintem nem ők fogják nyerni a tornát.

nekem Pappné pont nem az, akiért elrepülnék a világ másik felére, hogy láthassam a játékát (ugyanúgy Holland focijáért sem)
egy jó kötésű gólgyáros, gyors, jól lő a legbonyolultabb csele a statikus bringázásból megtolás és lefutás, közelebb van a CR iskolához mint Messi zsenijéhez
de azt is mondhatnám, hogy inkább ő Pelé és nem Maradona vonala
ehhez képest Dembelé egy zergeléptű tünemény a pályán, neki minden mozdulata harmonikus és könnyű de egyben váratlan is, soha semmit nem erőből csinál, ő Henrik és Zidane tökéletes keveréke de mindkettőnél könnyedebb és gyorsabb
Olise nekem abszolút nem jön be, nála érzek egy nagy adag kivagyisàgot is, ellenben Doué játéka tetszik, szemre ő jön Dembelé után, csak statisztika alapján nem
akitől viszont ifjonc kora óta vért hányok az Rabiot, a két sebezhető pontjuk meg Upemacano és Kundéc, ők több osztállyal túl vannak értékelve

Papné megindulásai, irányváltoztatása, cselei engem Ronaldora emlékeztetnek (nem a 7 számúra), ő pedig a legnagyobb kedvenc.
Ma szép este lesz, a norvégok továbbjutnak, és a vadember csatárukkal a kedvenceidet is megcsipkedhetik az elődöntőben. Odegaard nagyon jól irányít - szinte - hátulról, az ő játéka is kell a sikerhez.

[Adamek]

Négerezek meg bevándorlózok, de tény, hogy a franciák játékát a legjobb nézni. Mbappenak vannak olyan mozdulatatai, mozgaskultúrája mint a korábbi klasszisoknak. Kiemelkednek, bár amilyen az élet és a futball, szerintem nem ők fogják nyerni a tornát.

nekem Pappné pont nem az, akiért elrepülnék a világ másik felére, hogy láthassam a játékát (ugyanúgy Holland focijáért sem)
egy jó kötésű gólgyáros, gyors, jól lő a legbonyolultabb csele a statikus bringázásból megtolás és lefutás, közelebb van a CR iskolához mint Messi zsenijéhez
de azt is mondhatnám, hogy inkább ő Pelé és nem Maradona vonala
ehhez képest Dembelé egy zergeléptű tünemény a pályán, neki minden mozdulata harmonikus és könnyű de egyben váratlan is, soha semmit nem erőből csinál, ő Henrik és Zidane tökéletes keveréke de mindkettőnél könnyedebb és gyorsabb
Olise nekem abszolút nem jön be, nála érzek egy nagy adag kivagyisàgot is, ellenben Doué játéka tetszik, szemre ő jön Dembelé után, csak statisztika alapján nem
akitől viszont ifjonc kora óta vért hányok az Rabiot, a két sebezhető pontjuk meg Upemacano és Kundéc, ők több osztállyal túl vannak értékelve

Papné megindulásai, irányváltoztatása, cselei engem Ronaldora emlékeztetnek (nem a 7 számúra), ő pedig a legnagyobb kedvenc.
Ma szép este lesz, a norvégok továbbjutnak, és a vadember csatárukkal a kedvenceidet is megcsipkedhetik az elődöntőben. Odegaard nagyon jól irányít - szinte - hátulról, az ő játéka is kell a sikerhez.

Odegaard se tartozik azok közé, akit szívesen látnék a csapatomban vagy a szomszédságomban

[nyúl]

Úgy látszik, nekem ez a perverzitásom, mert én szeretem a spanyolok játékát. Legkevésbé Yamalét, ő nekem Neymaros, s rengeteg támadás akad el rajta, a húzogatásai, cselezgetései gyakran meddőek, lövései helyezetlenek, pontatlanok. Nem szoktam szeretni az emberkanárit, a festett hajzatot. Bár Dani Olmóban nem zavar a Kozmix Lala séró. Ott a játékosi karakter menti.
Imponál, hogy egy gólt kaptak 6 meccsen. Szimpatikus az edzőjük. Del Bosque-i atyai nyugalmat áraszt.

Persze, lehet utálni a passzolgatást, a "kézilabdás felállást" a fal körül, s olykor eggyel több is a láncszem, mint indokolt, én is mondom magamban, rárúghatta volna, nem kell mindent csiszre polírozni.
De az alapeszmény tetszik. Ahogy egymásért küzdenek, mindig van elmozgó ember, s egy kényszerítővel vagy háromszögeléssel gyorsan oda kerül a labda, ahova másoknál bruszttal vagy körülményesen. Nagyon fegyelmezettek (kivéve Yamalt).
Legjobban az fog meg, hogy a spanyol alkat eleven ellentéte a globálisnak. Sok a kisebb termetű, cingárabb ember. Ahogy loholtatják az ellenfelet, folyton úton tartják.

Teljes tévedés, hogy eddig nem érte őket kihívás. Elbírták az uruguay-i mészároskodást. A portugál nyomást is. Szomszédok vetélkedése lelkileg is terheltebb. A belga csapat pedig masszív. Klasszisai ugyan már az árnyékos oldalon, de bizonyították, hogy a közvetlen elit mögött vannak. Tudtam, hogy nehéz meccs lesz. De Bruynéék összeraktak pár olyan akciót, amitől csillogna a szemünk, ha a mieinktől telne ilyen.

S most sokan levezetik, hogy a spanyolok nem is jók, fel fog borulni a pálya, majd Mbappéék móresre tanítják végre a cicázókat. Lehet. Nem állítom, hogy nincs benne a franciákban egy álommeccs, amin hengerelnek. A keret képessége, mélysége alapján el nem vethetem ezt. De nem hiszek benne. Szoros eredményre számítok. Akár hosszabbításra.

Jobb-e ez a csapat, mint a 2010-es? Nem. De odaérhet. Nyilván, hiszen két mérkőzésre a halhatatlanságtól hogyne volna valós esély.

A világ jobban szerette őket, amíg klubsztárokkal gyülevész, identitás nélküli örök kiesők voltak. Romantikus vesztesek. Ma, állítom, a majdani végső négy magasan legnépszerűtlenebbjei. Nekem pont megfelelnek. Tiszta szívből szurkolok nekik. Amint olvasom, egyetlenként itt.

[nyúl]

nekem Pappné pont nem az, akiért elrepülnék a világ másik felére, hogy láthassam a játékát (ugyanúgy Holland focijáért sem)
egy jó kötésű gólgyáros, gyors, jól lő a legbonyolultabb csele a statikus bringázásból megtolás és lefutás, közelebb van a CR iskolához mint Messi zsenijéhez
de azt is mondhatnám, hogy inkább ő Pelé és nem Maradona vonala
ehhez képest Dembelé egy zergeléptű tünemény a pályán, neki minden mozdulata harmonikus és könnyű de egyben váratlan is, soha semmit nem erőből csinál, ő Henrik és Zidane tökéletes keveréke de mindkettőnél könnyedebb és gyorsabb
Olise nekem abszolút nem jön be, nála érzek egy nagy adag kivagyisàgot is, ellenben Doué játéka tetszik, szemre ő jön Dembelé után, csak statisztika alapján nem
akitől viszont ifjonc kora óta vért hányok az Rabiot, a két sebezhető pontjuk meg Upemacano és Kundéc, ők több osztállyal túl vannak értékelve

Papné megindulásai, irányváltoztatása, cselei engem Ronaldora emlékeztetnek (nem a 7 számúra), ő pedig a legnagyobb kedvenc.
Ma szép este lesz, a norvégok továbbjutnak, és a vadember csatárukkal a kedvenceidet is megcsipkedhetik az elődöntőben. Odegaard nagyon jól irányít - szinte - hátulról, az ő játéka is kell a sikerhez.

Odegaard se tartozik azok közé, akit szívesen látnék a csapatomban vagy a szomszédságomban

Ödegár jobbal csak támaszkodni tud. Nagyon feltűnő, mennyire gondban van, ha nem tud számára jó irányba indulni.

Mbappé tegező viszonyban sem lehet Ronaldo Nazarióval. Leírhatatlan a képességbeli, mozgás-finomságbeli különbség. Ronaldo sebességen csinált elasticót, kiszámíthatlan irányváltásokat, mindkét lábbal jól, erőből lőtt. Fénykorában négy ember nem vette el tőle a labdát akkor sem, ha kettő a hátára ugrott.
Mbappé - egyetértve Adamekkel - Dembéléhez képest darabos mammutszar. Nem bántom a Fernandel-fejűt, JLO-tomporút, egyszerűen sokkal limitáltabb, s nagyon jobbos. De azt, amit tud, hatékonyan hozza.

Nem, azért nem minden zuzmó fókazsírban. Az angol ezt még hozza, s leszaggatja a tundrabugyit.

[Adamek]

Úgy látszik, nekem ez a perverzitásom, mert én szeretem a spanyolok játékát. Legkevésbé Yamalét, ő nekem Neymaros, s rengeteg támadás akad el rajta, a húzogatásai, cselezgetései gyakran meddőek, lövései helyezetlenek, pontatlanok. Nem szoktam szeretni az emberkanárit, a festett hajzatot. Bár Dani Olmóban nem zavar a Kozmix Lala séró. Ott a játékosi karakter menti.
Imponál, hogy egy gólt kaptak 6 meccsen. Szimpatikus az edzőjük. Del Bosque-i atyai nyugalmat áraszt.

Persze, lehet utálni a passzolgatást, a "kézilabdás felállást" a fal körül, s olykor eggyel több is a láncszem, mint indokolt, én is mondom magamban, rárúghatta volna, nem kell mindent csiszre polírozni.
De az alapeszmény tetszik. Ahogy egymásért küzdenek, mindig van elmozgó ember, s egy kényszerítővel vagy háromszögeléssel gyorsan oda kerül a labda, ahova másoknál bruszttal vagy körülményesen. Nagyon fegyelmezettek (kivéve Yamalt).
Legjobban az fog meg, hogy a spanyol alkat eleven ellentéte a globálisnak. Sok a kisebb termetű, cingárabb ember. Ahogy loholtatják az ellenfelet, folyton úton tartják.

Teljes tévedés, hogy eddig nem érte őket kihívás. Elbírták az uruguay-i mészároskodást. A portugál nyomást is. Szomszédok vetélkedése lelkileg is terheltebb. A belga csapat pedig masszív. Klasszisai ugyan már az árnyékos oldalon, de bizonyították, hogy a közvetlen elit mögött vannak. Tudtam, hogy nehéz meccs lesz. De Bruynéék összeraktak pár olyan akciót, amitől csillogna a szemünk, ha a mieinktől telne ilyen.

S most sokan levezetik, hogy a spanyolok nem is jók, fel fog borulni a pálya, majd Mbappéék móresre tanítják végre a cicázókat. Lehet. Nem állítom, hogy nincs benne a franciákban egy álommeccs, amin hengerelnek. A keret képessége, mélysége alapján el nem vethetem ezt. De nem hiszek benne. Szoros eredményre számítok. Akár hosszabbításra.

Jobb-e ez a csapat, mint a 2010-es? Nem. De odaérhet. Nyilván, hiszen két mérkőzésre a halhatatlanságtól hogyne volna valós esély.

A világ jobban szerette őket, amíg klubsztárokkal gyülevész, identitás nélküli örök kiesők voltak. Romantikus vesztesek. Ma, állítom, a majdani végső négy magasan legnépszerűtlenebbjei. Nekem pont megfelelnek. Tiszta szívből szurkolok nekik. Amint olvasom, egyetlenként itt.

nem vagy szerintem egyetlen, Raúl Sanyi és Arizmendi tuti veled vannak
szerintem az se áll, hogy ők lennének a négyben a legnépszerűtlenek, a francia csapat se népszerűbb csak ott egyszerűen nem lehet elmenni az erejük mellett szó nélkül, az angolok semleges szemmel egyszerűen fogyaszthatatlanok annyira unalmasok, Argentína meg tuti csak egy nagyon keskeny réteg csapata semleges pályán
a spanyolokat azóta nem csipázom, amióta kiutáltàk Raúlt, aki a spanyol történelem legszimpatikusabb szereplője (talán egyetlen ilyen) és ő nem lehetett európabajnok se vb győztes sok passz majommal ellentétben, ezek a maiak a stoplijai szintjén sincsenek

[Deep Purple]

Rodri kezezése hogyan nem lett tizenegyes?

[Adamek]

Rodri kezezése hogyan nem lett tizenegyes?

csapattársról pattant, ezzel indokolták asszem

[nyúl]

Úgy látszik, nekem ez a perverzitásom, mert én szeretem a spanyolok játékát. Legkevésbé Yamalét, ő nekem Neymaros, s rengeteg támadás akad el rajta, a húzogatásai, cselezgetései gyakran meddőek, lövései helyezetlenek, pontatlanok. Nem szoktam szeretni az emberkanárit, a festett hajzatot. Bár Dani Olmóban nem zavar a Kozmix Lala séró. Ott a játékosi karakter menti.
Imponál, hogy egy gólt kaptak 6 meccsen. Szimpatikus az edzőjük. Del Bosque-i atyai nyugalmat áraszt.

Persze, lehet utálni a passzolgatást, a "kézilabdás felállást" a fal körül, s olykor eggyel több is a láncszem, mint indokolt, én is mondom magamban, rárúghatta volna, nem kell mindent csiszre polírozni.
De az alapeszmény tetszik. Ahogy egymásért küzdenek, mindig van elmozgó ember, s egy kényszerítővel vagy háromszögeléssel gyorsan oda kerül a labda, ahova másoknál bruszttal vagy körülményesen. Nagyon fegyelmezettek (kivéve Yamalt).
Legjobban az fog meg, hogy a spanyol alkat eleven ellentéte a globálisnak. Sok a kisebb termetű, cingárabb ember. Ahogy loholtatják az ellenfelet, folyton úton tartják.

Teljes tévedés, hogy eddig nem érte őket kihívás. Elbírták az uruguay-i mészároskodást. A portugál nyomást is. Szomszédok vetélkedése lelkileg is terheltebb. A belga csapat pedig masszív. Klasszisai ugyan már az árnyékos oldalon, de bizonyították, hogy a közvetlen elit mögött vannak. Tudtam, hogy nehéz meccs lesz. De Bruynéék összeraktak pár olyan akciót, amitől csillogna a szemünk, ha a mieinktől telne ilyen.

S most sokan levezetik, hogy a spanyolok nem is jók, fel fog borulni a pálya, majd Mbappéék móresre tanítják végre a cicázókat. Lehet. Nem állítom, hogy nincs benne a franciákban egy álommeccs, amin hengerelnek. A keret képessége, mélysége alapján el nem vethetem ezt. De nem hiszek benne. Szoros eredményre számítok. Akár hosszabbításra.

Jobb-e ez a csapat, mint a 2010-es? Nem. De odaérhet. Nyilván, hiszen két mérkőzésre a halhatatlanságtól hogyne volna valós esély.

A világ jobban szerette őket, amíg klubsztárokkal gyülevész, identitás nélküli örök kiesők voltak. Romantikus vesztesek. Ma, állítom, a majdani végső négy magasan legnépszerűtlenebbjei. Nekem pont megfelelnek. Tiszta szívből szurkolok nekik. Amint olvasom, egyetlenként itt.

nem vagy szerintem egyetlen, Raúl Sanyi és Arizmendi tuti veled vannak
szerintem az se áll, hogy ők lennének a négyben a legnépszerűtlenek, a francia csapat se népszerűbb csak ott egyszerűen nem lehet elmenni az erejük mellett szó nélkül, az angolok semleges szemmel egyszerűen fogyaszthatatlanok annyira unalmasok, Argentína meg tuti csak egy nagyon keskeny réteg csapata semleges pályán
a spanyolokat azóta nem csipázom, amióta kiutáltàk Raúlt, aki a spanyol történelem legszimpatikusabb szereplője (talán egyetlen ilyen) és ő nem lehetett európabajnok se vb győztes sok passz majommal ellentétben, ezek a maiak a stoplijai szintjén sincsenek

Van igazságod. Raúl áldozata lett a paradigmaváltásnak. Ő egyéniség volt. Az új spanyol futball, amely az eredményeket hozta, egy közösségi étoszú, dogmatikus stílus. Ahhoz Raúlnak túl nagy volt a szabadságfoka. A spanyol futball zsinórmértéke Iniesta, Xavi lettek, a metronómok, az altruista középpályás, aki a rendszer pacemakere.
Megértem azokat, akik a látványos szólókat, gyors kontrákat szeretik, mert a futball szórakoztatóipari termék. Engem a spanyol futball lenyűgöz, mert eliminálja a fizikális hátrányt a tér és az idő uralásával. Ez a legjelentősebb innováció. Igenis nyerhetsz izomkolosszusok, elit atléták nélkül és ellen, ésszel, önismerettel. Önzetlen, fegyelmezett, igen, megint írom: dogmatikus iskola ez. A spanyol megértette, ki ő. S ebbe érts baszkot, katalánt is. Amíg széthúzott, egyénileg csillogott, kaotikus volt, veszített. Amint felismerte, hogy átlag 170 centis, cingár alkatához, s lelki alkatához milyen játékmodor illik, amit tud is magas fokon, állva hagyta a világot. Megvert atléta afrikait, 2 méteres nordikus izomembert, mindenkit. Mert a játéka kikerüli a fizikai kontaktot, érti, hogy a labda gyorsabb nála, s hogy dominálnia kell a teret és diktálni az időt. Ez nem az egyén csillogásáról szól. Még Yamal is integráns része a bontásaival, védők magára húzása útján való területnyitásaival (most eléggé nem megy neki, 6 meccsen 36 labdavesztése volt, s átlagban meccsenként 2-őt szerez meg, hát mi volna, ha menne, vagy ha pont a ffanciák ellen fog?). Tehát lehet azt mondani, ki az az Oyarzabal Raúlhoz képest. Igen, "senki". Az individuum szintjén. De ebben a rendszerben nagyszerűen működik. Tehát nekem a felvetéssel van vitám.
Végtére is ez csapatsport, a kollektív szellemről szól. Ironikus, hogy a nagyközönséget pont az irritálja, aki ennek tankönyvbe illően megfelel.

[SuperDepor]

Rodri kezezése hogyan nem lett tizenegyes?

csapattársról pattant, ezzel indokolták asszem

basszus, ilyen is van, tehát ha a gólvonalon áll a védő vízszintesen kinyújtott karokkal majd egy jó fejes minimálisan megcsúszik egy védőn akkor szabályosan akadályzta kézzel a labda kapuba jutását. bravó annak aki ezt kitalálta

[Javier Arizmendi]

Nyúl! nem vagy egyedül. Viszont nem csak mikiegerek vannak a spanyol futballban, Pique, Ramos, Busquets, most Cubarsi, Rodri. Nem csak a kicsik passzolnak a világon legjobban, hanem a magasak is.
Imádom a sport, főleg a foci szociális hátterét vizsgálni, a spanyol valogatottet kicsit másképp látom mint te. Hosszú évtizedek után összejött egy kiváló, esélyes generáció, jönni kezdtek a nagy győzelmek, akkor mögéjuk állt a megosztott ország. Tehát a győzelmek voltak előbb szerintem, es utána a tamogatottsag, mintha te fordított sorrendet mondanál. Emmellett kosárban, keziben, es teniszben is sok csapatsiker volt. A spanyol sportsajto a mai napig úgy jelzőz játékosokat, hogy honnan származnak. Valamiért még mindig fontos. Fura ez a Raul dolog, szerintem Gutinak a cipőfuzojet sem babralhatta volna, Valerontol is fényévekre volt. O inkabb mar az előszele volt a mainak. Az olaszoknál is volt ilyen, Maldini 2006ban mar nem volt, de 2007ben blt nyert, Bobo is lemaradt a vb címről..

Mbappe Ronaldo hasonlosagi vonalt en is említettem mar, Dembelet dekoncentraltnak találtam Barcelonaban, en most se tartom tul sokra. Ndue viszont nekem is kedvencem, a bl riportja alapján jo arc, es egész művelt. Nekem mindegy ki, csak az alpoktól délre lévő nyerjen. De Angliára tettem

[SuperDepor]

Nyúl! nem vagy egyedül. Viszont nem csak mikiegerek vannak a spanyol futballban, Pique, Ramos, Busquets, most Cubarsi, Rodri. Nem csak a kicsik passzolnak a világon legjobban, hanem a magasak is.
Imádom a sport, főleg a foci szociális hátterét vizsgálni, a spanyol valogatottet kicsit másképp látom mint te. Hosszú évtizedek után összejött egy kiváló, esélyes generáció, jönni kezdtek a nagy győzelmek, akkor mögéjuk állt a megosztott ország. Tehát a győzelmek voltak előbb szerintem, es utána a tamogatottsag, mintha te fordított sorrendet mondanál. Emmellett kosárban, keziben, es teniszben is sok csapatsiker volt. A spanyol sportsajto a mai napig úgy jelzőz játékosokat, hogy honnan származnak. Valamiért még mindig fontos. Fura ez a Raul dolog, szerintem Gutinak a cipőfuzojet sem babralhatta volna, Valerontol is fényévekre volt. O inkabb mar az előszele volt a mainak. Az olaszoknál is volt ilyen, Maldini 2006ban mar nem volt, de 2007ben blt nyert, Bobo is lemaradt a vb címről..

Mbappe Ronaldo hasonlosagi vonalt en is említettem mar, Dembelet dekoncentraltnak találtam Barcelonaban, en most se tartom tul sokra. Ndue viszont nekem is kedvencem, a bl riportja alapján jo arc, es egész művelt. Nekem mindegy ki, csak az alpoktól délre lévő nyerjen. De Angliára tettem

Én Valeron idejében szerettem meg a Deport, nagyon jó játékos volt, sőt az egyik kedvencem, de, h fényévekkel jobb volt Raultól, az poetikus túlzás. A szubjektív meglátásoktól az eredmények árulkodóbbak.
Valeron
válogatottság 46/5
Spanyol Király-kupa-győztes (2002)
2× Spanyol Szuperkupa-győztes (2000, 2002)
UEFA Intertotó-kupa-győztes (2008)
Szerencsétlensége, h pont a bajnoki cím után igazolt la Corunaba.
Raul
Válogatottság 102/44
3× UEFA Bajnokok Ligája-győztes (1998, 2000, 2002)
6× spanyol bajnok (La Liga)
4× Spanyol Szuperkupa
1× UEFA Szuperkupa
2× Interkontinentális Kupa
neki pedig az volt a szerencsétlensége, h a válogatott utána nyerte a címeket.
Ha már spanyol futball - még régebbről - nekem Maceda és Butragueno volt a nagy kedvenc, ez nyolcvanas évek közepe.

[Deep Purple]

Rodri kezezése hogyan nem lett tizenegyes?

csapattársról pattant, ezzel indokolták asszem

Köszi, nem tudtam, hogy ilyen is van. Nagyon kell figyelni mostanában.

[SuperDepor]

Dembele
Egy pillanat, amit sokan talán észre sem vettek.
Ousmane Dembélé könnyedén kihasználhatta volna a helyzetet, és jelezhette volna a történteket a játékvezetőnek, ami akár komoly büntetést is vonhatott volna maga után a marokkói védő, Issa Diop számára.
Mikor megkérdezték az esetről így válaszolt: "Van ilyen szabály? Nem tudtam. Azt tudom, hogy a bedobásoknál gyorsnak kell lenni, de hogy eltakart szájjal beszélni sem lehet? Most szórakozik velem?"

[Javier Arizmendi]

Nyúl! nem vagy egyedül. Viszont nem csak mikiegerek vannak a spanyol futballban, Pique, Ramos, Busquets, most Cubarsi, Rodri. Nem csak a kicsik passzolnak a világon legjobban, hanem a magasak is.
Imádom a sport, főleg a foci szociális hátterét vizsgálni, a spanyol valogatottet kicsit másképp látom mint te. Hosszú évtizedek után összejött egy kiváló, esélyes generáció, jönni kezdtek a nagy győzelmek, akkor mögéjuk állt a megosztott ország. Tehát a győzelmek voltak előbb szerintem, es utána a tamogatottsag, mintha te fordított sorrendet mondanál. Emmellett kosárban, keziben, es teniszben is sok csapatsiker volt. A spanyol sportsajto a mai napig úgy jelzőz játékosokat, hogy honnan származnak. Valamiért még mindig fontos. Fura ez a Raul dolog, szerintem Gutinak a cipőfuzojet sem babralhatta volna, Valerontol is fényévekre volt. O inkabb mar az előszele volt a mainak. Az olaszoknál is volt ilyen, Maldini 2006ban mar nem volt, de 2007ben blt nyert, Bobo is lemaradt a vb címről..

Mbappe Ronaldo hasonlosagi vonalt en is említettem mar, Dembelet dekoncentraltnak találtam Barcelonaban, en most se tartom tul sokra. Ndue viszont nekem is kedvencem, a bl riportja alapján jo arc, es egész művelt. Nekem mindegy ki, csak az alpoktól délre lévő nyerjen. De Angliára tettem

Én Valeron idejében szerettem meg a Deport, nagyon jó játékos volt, sőt az egyik kedvencem, de, h fényévekkel jobb volt Raultól, az poetikus túlzás. A szubjektív meglátásoktól az eredmények árulkodóbbak.
Valeron
válogatottság 46/5
Spanyol Király-kupa-győztes (2002)
2× Spanyol Szuperkupa-győztes (2000, 2002)
UEFA Intertotó-kupa-győztes (2008)
Szerencsétlensége, h pont a bajnoki cím után igazolt la Corunaba.
Raul
Válogatottság 102/44
3× UEFA Bajnokok Ligája-győztes (1998, 2000, 2002)
6× spanyol bajnok (La Liga)
4× Spanyol Szuperkupa
1× UEFA Szuperkupa
2× Interkontinentális Kupa
neki pedig az volt a szerencsétlensége, h a válogatott utána nyerte a címeket.
Ha már spanyol futball - még régebbről - nekem Maceda és Butragueno volt a nagy kedvenc, ez nyolcvanas évek közepe.

Valeronnak két karriert befolyásoló terdserulese volt. Mindent elmond, hogy sok évvel Iniesta előtt, a Balaidos kivetelevel minden spanyol stadionban megtapsoltak cserekor. A spanyol futballban tudták, hogy mit vesztettek.
Guti összesen 14szeres válogatott volt, de azok a lyuklabdak amiker Dagadtnak, Lofejunek, Cipopucolonak vagy sarokkal Zidanenak adott Madridban, elkepesztoek voltak.
Maceda nincs meg, kicsit későbbrol Martin Vazquezt bírtam
https://www.espn.com/soccer/story/_/id/ ... os-valeron

[SuperDepor]

Nyúl! nem vagy egyedül. Viszont nem csak mikiegerek vannak a spanyol futballban, Pique, Ramos, Busquets, most Cubarsi, Rodri. Nem csak a kicsik passzolnak a világon legjobban, hanem a magasak is.
Imádom a sport, főleg a foci szociális hátterét vizsgálni, a spanyol valogatottet kicsit másképp látom mint te. Hosszú évtizedek után összejött egy kiváló, esélyes generáció, jönni kezdtek a nagy győzelmek, akkor mögéjuk állt a megosztott ország. Tehát a győzelmek voltak előbb szerintem, es utána a tamogatottsag, mintha te fordított sorrendet mondanál. Emmellett kosárban, keziben, es teniszben is sok csapatsiker volt. A spanyol sportsajto a mai napig úgy jelzőz játékosokat, hogy honnan származnak. Valamiért még mindig fontos. Fura ez a Raul dolog, szerintem Gutinak a cipőfuzojet sem babralhatta volna, Valerontol is fényévekre volt. O inkabb mar az előszele volt a mainak. Az olaszoknál is volt ilyen, Maldini 2006ban mar nem volt, de 2007ben blt nyert, Bobo is lemaradt a vb címről..

Mbappe Ronaldo hasonlosagi vonalt en is említettem mar, Dembelet dekoncentraltnak találtam Barcelonaban, en most se tartom tul sokra. Ndue viszont nekem is kedvencem, a bl riportja alapján jo arc, es egész művelt. Nekem mindegy ki, csak az alpoktól délre lévő nyerjen. De Angliára tettem

Én Valeron idejében szerettem meg a Deport, nagyon jó játékos volt, sőt az egyik kedvencem, de, h fényévekkel jobb volt Raultól, az poetikus túlzás. A szubjektív meglátásoktól az eredmények árulkodóbbak.
Valeron
válogatottság 46/5
Spanyol Király-kupa-győztes (2002)
2× Spanyol Szuperkupa-győztes (2000, 2002)
UEFA Intertotó-kupa-győztes (2008)
Szerencsétlensége, h pont a bajnoki cím után igazolt la Corunaba.
Raul
Válogatottság 102/44
3× UEFA Bajnokok Ligája-győztes (1998, 2000, 2002)
6× spanyol bajnok (La Liga)
4× Spanyol Szuperkupa
1× UEFA Szuperkupa
2× Interkontinentális Kupa
neki pedig az volt a szerencsétlensége, h a válogatott utána nyerte a címeket.
Ha már spanyol futball - még régebbről - nekem Maceda és Butragueno volt a nagy kedvenc, ez nyolcvanas évek közepe.

Valeronnak két karriert befolyásoló terdserulese volt. Mindent elmond, hogy sok évvel Iniesta előtt, a Balaidos kivetelevel minden spanyol stadionban megtapsoltak cserekor. A spanyol futballban tudták, hogy mit vesztettek.
Guti összesen 14szeres válogatott volt, de azok a lyuklabdak amiker Dagadtnak, Lofejunek, Cipopucolonak vagy sarokkal Zidanenak adott Madridban, elkepesztoek voltak.
Maceda nincs meg, kicsit későbbrol Martin Vazquezt bírtam
https://www.espn.com/soccer/story/_/id/ ... os-valeron

akkoriban divat volt, h levelet küldtünk a játékosnak a a klub címére, nagyon fotóm van, többek közöt Martin Vazqeztől is, csak meg kéne keresni őket, azóta költöztem vagy négyszer

[SuperDepor]

Nyúl! nem vagy egyedül. Viszont nem csak mikiegerek vannak a spanyol futballban, Pique, Ramos, Busquets, most Cubarsi, Rodri. Nem csak a kicsik passzolnak a világon legjobban, hanem a magasak is.
Imádom a sport, főleg a foci szociális hátterét vizsgálni, a spanyol valogatottet kicsit másképp látom mint te. Hosszú évtizedek után összejött egy kiváló, esélyes generáció, jönni kezdtek a nagy győzelmek, akkor mögéjuk állt a megosztott ország. Tehát a győzelmek voltak előbb szerintem, es utána a tamogatottsag, mintha te fordított sorrendet mondanál. Emmellett kosárban, keziben, es teniszben is sok csapatsiker volt. A spanyol sportsajto a mai napig úgy jelzőz játékosokat, hogy honnan származnak. Valamiért még mindig fontos. Fura ez a Raul dolog, szerintem Gutinak a cipőfuzojet sem babralhatta volna, Valerontol is fényévekre volt. O inkabb mar az előszele volt a mainak. Az olaszoknál is volt ilyen, Maldini 2006ban mar nem volt, de 2007ben blt nyert, Bobo is lemaradt a vb címről..

Mbappe Ronaldo hasonlosagi vonalt en is említettem mar, Dembelet dekoncentraltnak találtam Barcelonaban, en most se tartom tul sokra. Ndue viszont nekem is kedvencem, a bl riportja alapján jo arc, es egész művelt. Nekem mindegy ki, csak az alpoktól délre lévő nyerjen. De Angliára tettem

Én Valeron idejében szerettem meg a Deport, nagyon jó játékos volt, sőt az egyik kedvencem, de, h fényévekkel jobb volt Raultól, az poetikus túlzás. A szubjektív meglátásoktól az eredmények árulkodóbbak.
Valeron
válogatottság 46/5
Spanyol Király-kupa-győztes (2002)
2× Spanyol Szuperkupa-győztes (2000, 2002)
UEFA Intertotó-kupa-győztes (2008)
Szerencsétlensége, h pont a bajnoki cím után igazolt la Corunaba.
Raul
Válogatottság 102/44
3× UEFA Bajnokok Ligája-győztes (1998, 2000, 2002)
6× spanyol bajnok (La Liga)
4× Spanyol Szuperkupa
1× UEFA Szuperkupa
2× Interkontinentális Kupa
neki pedig az volt a szerencsétlensége, h a válogatott utána nyerte a címeket.
Ha már spanyol futball - még régebbről - nekem Maceda és Butragueno volt a nagy kedvenc, ez nyolcvanas évek közepe.

Valeronnak két karriert befolyásoló terdserulese volt. Mindent elmond, hogy sok évvel Iniesta előtt, a Balaidos kivetelevel minden spanyol stadionban megtapsoltak cserekor. A spanyol futballban tudták, hogy mit vesztettek.
Guti összesen 14szeres válogatott volt, de azok a lyuklabdak amiker Dagadtnak, Lofejunek, Cipopucolonak vagy sarokkal Zidanenak adott Madridban, elkepesztoek voltak.
Maceda nincs meg, kicsit későbbrol Martin Vazquezt bírtam
https://www.espn.com/soccer/story/_/id/ ... os-valeron

akkoriban divat volt, h levelet küldtünk a játékosnak a a klub címére, nagyon sok kézzel aláírt fotóm van, többek között Martin Vazqeztől is, csak meg kéne keresni őket, azóta költöztem vagy négyszer

[Szarka]

Rodri kezezése hogyan nem lett tizenegyes?

csapattársról pattant, ezzel indokolták asszem

Keze termeszetesen mozgott, a labda váratlanul erte és csapattársról.

Van facebookon egy Referee chanel, ott egy csóka rendre megmagyarázza a döntéseket.

https://www.facebook.com/share/r/17wCBRj4MD/

[Szarka]

Rodri kezezése hogyan nem lett tizenegyes?

csapattársról pattant, ezzel indokolták asszem

basszus, ilyen is van, tehát ha a gólvonalon áll a védő vízszintesen kinyújtott karokkal majd egy jó fejes minimálisan megcsúszik egy védőn akkor szabályosan akadályzta kézzel a labda kapuba jutását. bravó annak aki ezt kitalálta

Nem teljesen. Kell az is , hogy a kéz természetes testhelyzetben legyen ( nem leszorítva, de a mozgás alapján a varhato helyzetben legyen ), a te eseted tizi.