DVSC-FTC 2-1
Remek hangulatot, nagy taktikai csatát, küzdelmes mérkőzést hozott a forduló rangadója. Mindkét gárda játékosai férfiasan harcolták végig azt a mérkőzést, melynek első részében a listavezető próbált attraktívabb, kezdeményezőbb lenni.
Annak ellenére, hogy a fővárosiak egyik legjobb játékosa, a Fradi-közönség legnagyobb kedvence, Böde Dániel betegség miatt nem állhatott Szerhij Rebrov vezetőedző rendelkezésére. Böde hiánya miatt Davide Lanzafame visszakerült a kezdőbe, méghozzá hátravont centerbe, az erőcsatár az először kezdő Nyikolaj Szignyevics lett.
A Fradi megérdemelten szerzett vezetést, igaz, kissé szerencsés góllal, mert Lovrencsics Gergő átlövése után mellé ment volna a labda, viszont Lasa Dvali beletette a lábát, mely így a kapuban kötött ki. A grúz válogatottnak ez volt az első élvonalbeli találata.
A játékrész legtöbb beszédtémára okot adó jelenetét nem kell körülírni, mert a mozgóképek mindent megmutatnak.
Fordulás után próbálta a Loki egyre nagyobb nyomás alá helyezni a Ferencvárost, de ez nem azt jelentette, hogy a vendégek feladták volna a támadások vezetését. Ám idővel egyre nagyobb fölénybe került a DVSC, főleg a meccs hajrájában.
Előbb kaptak egy tizenegyest a hazaiak, amit Dibusz Dénes „testén keresztül” bikázott be a kapuba Tőzsér Dániel, majd a 93. percben Zsóri Dániel, Bódi Ádám beadását követően, elképesztően látványos gólt szerzett ollózás után.
A hazaiak eszméletlen hajrát produkáltak és egy csodálatos mozdulatnak köszönhetően a legvégén megszerezték a 3 pontot.
