HozzászólásSzerző: Undertaker » 2018.08.13. 10:46
Dollnál szerintem két nagy gond van, és nem biztos, hogy az alapvető tudása a fociról (nem muzsikált ő régen olyan rosszul Bundesliga-edzőként, tehát valamit biztos konyít a szakmához). Az egyik, hogy max. fél évvel az ideérkezése után rájött, hogy a mostani lehetőségei mellett ebben a posványban többnyire a lébecolás is untig elég ahhoz, hogy valamiféle eredményt érjen el, és ennek megfelelően kényelmesen elvan, egy jól fizetett melóban, anélkül, hogy bármilyen szinten rá lenne kényszerítve rá, hogy megfeszüljön vagy fejlessze magát. Erre utal az is, amit Ferenczi Attila egyik cikkében olvastam, hogy amikor Doll idejött, eleinte még voltak az edzéseiben olyan dolgok, amik nem mindennaposak itthon. Kb. egy évvel később már csak a sablon.
A másik, hogy Doll szerintem mentalitásánál fogva inkább az "ösztönös edző" kategóriája, nem a precízen tervező fajta, aki inkább épít a játékosok egyéni képességeire és általános taktikai felfogásokra, majd a handabandázós "feltüzelésre", mint a pontosan kidolgozott, leoktatott, begyakoroltatott csapatjátékra. Mivel teljesen el van kényelmesedve itthon, már sosem fogjuk megtudni, hogy egyáltalán képes-e utóbbira. A bajnokságban többnyire ez is elég, mert a Fradinál a játékosok nyers minősége a legtöbb magyar csapatot kenterbe veri, szóval meg szokott lenni az a tudáskülönbség, amivel bevernek párat a többi kelekótya társaságnak, vagy ha az nem megy, akkor majdcsak fejberúgják egyszer Blazicot vagy Bödét a labdával, de ha az sem megy, akkor tanácstalanok lesznek a pályán, nem úgy tűnik, mintha az edzői húzások nyernék nekik a meccseket.
Nemzetköziben pedig kijön az, hogy Doll nem akar (vagy nem is tud) változtatni ezen, csak ott már olyan csapatok jönnek szembe, akik a szervezett futballt alapszinten tudják. Míg nálunk a szervezett futball alatt többnyire azt értjük, hogy betoljuk a buszt, azt' majd lesz valami, ez már lassan a "csíráknál" is összetettebben működik, és egy valóban szervezett kiscsapat ellen a Fradi már csak esetlegesen tud erőből nyerni, az egyénekre épülő támadófoci ki van téve a felállt ellenféllel szembeni tanácstalanságnak, a nem elég jól szervezett középpálya pedig az ellentámadásoknak. Nagyobb csapatok ellen még látványosabb tud lenni a helyzet, az izraelieknél pl. a második félidőben feltűnt, hogy úgy szaladtak át a 2. félidőben a középpályán tátongó hatalmas területeken, mint a kés a vajon, és puff, már a tizenhatosnál voltak, pedig a szó szoros értelmében nem is kontráztak, hiszen a Fradi a térfelük közepéig is ritkán jutott el. Aztán érdekes módon hasonló jelenségeket fedeztem fel az NB1 egyik leggyengébb csapata, a Diósgyőr ellen is (pedig azt a meccset minőségkülönbségből simán behúzta a Fradi), ők is nem egyszer simán átfutották a Fradi térfelét, mindezt úgy, hogy 3 belső középpályás(!) volt a pályán (Gorriaran, Spirovski és Leo). Hogy a manóba lehet megszervezve az a középpálya, ha ilyesmi megtörténhet? Sehogy. És ezért reménytelen Doll a nemzetközi porondon, míg Nikolics pl. pont a szervezettségbe kényszerítés révén képes immár másodszor elvinni valamelyik playoffig a semmivel sem reményteljesebb Vidit.