Igazságot- és szabadságot egyik legkomolyabb ellenfelemnek, Bene Ferikének!
Elküldve: 2018.04.17. 09:53
Nyíregyháza – A lovag utolsó mondata a lényeg!
Akik ismerik személyesen, behatóan ismerik az emberi- és a szakmai tulajdonságait, azok pontosan tudják, Bene Ferenc az egyik legjobb ember és szakember a magyar labdarúgásban. Szerintem én elég jól ismerem, mert éveken át az egyik legnagyobb, legkomolyabb ellenfelem volt.
Ferike (már akkor is így hívtam, amikor oda-vissza felbőrözött) a Vasas csatára volt, én a BVSC serdülőben majd az ifiben álmodoztam arról söprögetőként, hogy az Atlético Madrid csapatkapitánya leszek, igaz, ehhez legalább egyszer életemben le kellett volna futnom a szigetkört rendesen, mintsem mindig arra koncentrálni, hogy elérjük a Margitszigeten átrepesztő 26-os buszt...
Nagyon nem szerettem a Ferike ellen játszani. Gyors volt, soha nem fáradt el, jól cselezett és mindig előre tudta, hová kell érkeznie, mikor kell elindulnia, hogy megelőzzön...
Ferike azóta edző lett és ami hozzám eljutott taktikai elképzelése, célkitűzése, edzésvezetési gyakorlatai, nyilatkozatai, mindről azt gondolom, hogy ott vannak a szeren.
Ő azon ritka emberek egyike, aki mindig nyugodt, higgadt tud maradni, de ami még ezeknél is fontosabb talán, mindig megőrzi a lovagiasságát.
Most Nyíregyházáról kellett távoznia, a hivatalos rizsa szerint közös megegyezéssel bontottak szerződést a felek. Én viszont el nem tudom képzelni, hogy Ferike ugyanabban a pillanatban a nyíregyházi döntnökkel egyszerre mondja ki minden előzmény nélkül, hogy akkor bontsuk fel a szerződést...
Aki ebben hisz, az az örök életben is hisz meg az őszinte politikában!
Ferike viszont reagált a fejleményekre a Fa cebookon, számomra az utolsó mondata árulja el a legtöbbet, az előtte lévő kijelentésekkel vagy 30 éve tisztában vagyok...
„Sajnálom, hogy így alakult. Nagyon megszerettem ezt a csapatot, és edzői stábot! Srácok, kollégák! Ha az élet bármely területén tudok Nektek segíteni, rám számíthattok továbbra is!!! A legfontosabb, a legnehezebb helyzetekben is embernek maradni!”
Akik ismerik személyesen, behatóan ismerik az emberi- és a szakmai tulajdonságait, azok pontosan tudják, Bene Ferenc az egyik legjobb ember és szakember a magyar labdarúgásban. Szerintem én elég jól ismerem, mert éveken át az egyik legnagyobb, legkomolyabb ellenfelem volt.
Ferike (már akkor is így hívtam, amikor oda-vissza felbőrözött) a Vasas csatára volt, én a BVSC serdülőben majd az ifiben álmodoztam arról söprögetőként, hogy az Atlético Madrid csapatkapitánya leszek, igaz, ehhez legalább egyszer életemben le kellett volna futnom a szigetkört rendesen, mintsem mindig arra koncentrálni, hogy elérjük a Margitszigeten átrepesztő 26-os buszt...
Nagyon nem szerettem a Ferike ellen játszani. Gyors volt, soha nem fáradt el, jól cselezett és mindig előre tudta, hová kell érkeznie, mikor kell elindulnia, hogy megelőzzön...
Ferike azóta edző lett és ami hozzám eljutott taktikai elképzelése, célkitűzése, edzésvezetési gyakorlatai, nyilatkozatai, mindről azt gondolom, hogy ott vannak a szeren.
Ő azon ritka emberek egyike, aki mindig nyugodt, higgadt tud maradni, de ami még ezeknél is fontosabb talán, mindig megőrzi a lovagiasságát.
Most Nyíregyházáról kellett távoznia, a hivatalos rizsa szerint közös megegyezéssel bontottak szerződést a felek. Én viszont el nem tudom képzelni, hogy Ferike ugyanabban a pillanatban a nyíregyházi döntnökkel egyszerre mondja ki minden előzmény nélkül, hogy akkor bontsuk fel a szerződést...
Aki ebben hisz, az az örök életben is hisz meg az őszinte politikában!
Ferike viszont reagált a fejleményekre a Fa cebookon, számomra az utolsó mondata árulja el a legtöbbet, az előtte lévő kijelentésekkel vagy 30 éve tisztában vagyok...
„Sajnálom, hogy így alakult. Nagyon megszerettem ezt a csapatot, és edzői stábot! Srácok, kollégák! Ha az élet bármely területén tudok Nektek segíteni, rám számíthattok továbbra is!!! A legfontosabb, a legnehezebb helyzetekben is embernek maradni!”