Hihetetlennek tűnt, hogy szöglet után, a mezőny egyik legkisebb tagja, Pátkai Máté szerezte meg a győztes gólt tegnap Horvátország ellen. Akkor is, ha nem fejesből talált a kapuba. A vendégek kapusa és a hórihorgas védők tehetetlenek voltak.
„Hosszúra jött a labda, felugrottam fejelni. Szerencsém volt, másodjára sikerült bekotornom a labdát. Az volt a feladatom, hogy oda érkezzem, szerencsére odapattant elém. Mondhatjuk, hogy bátor voltam. Nem foglalkoztam azzal, jön-e a kapus vagy nem. Oda kell vetődni és bekotorni a labdát.”
Úgy volt még szombat este, hogy Pátkai nem is lesz a kezdőcsapat tagja. Aztán Marco Rossi szövetségi kapitány vasárnap reggelre teljesen másképpen gondolt mindent.
„Szombaton öt védővel, nem néggyel gyakoroltunk. Nem voltam benne a kezdőbe, reggelre bekerültem, álomszerűen sikerült.”
Pátkai fontos dolgot mondott még, ami tényleg jellemző minden magyarra. Szívből értékelünk, a kimértség, az ésszerűség nagyon kevesekre jellemző, ha arról a labdarúgásról van szó, ami így vagy úgy, de mindannyiunkat érdekel.
„Visszafogott vagyok, mert nem szeretném túlértékelni a dolgot. Magyarországon hajlamosak játékosok, szurkolók, újságírók hol túlértékelni egy-egy sikert, hol alulértékelni egy-egy másik rosszabb teljesítményt, én nem szeretnék ebbe belemenni. Nagyon örülök a három pontnak, az Eb-re való kijutáshoz kellenek ezek a sikerek. Minden meccsen az a cél, a Vidiben is megtanultam, hogy mindig győzni megyünk ki a pályára, akár Európában, a bajnokságban vagy a válogatottban játszunk. De sajnos nem mindig sikerül. A horvát válogatott erősebb, összeszedettebb, de lehet, hogy lebecsültek minket.