Ahogyan azt korábban megírtuk, Szalai Ádám sem fogta vissza magát a magyar válogatott Szlovákia elleni vereségét követően, és hangot adott csalódottságának, komoly aggályainak is. Többeket megosztott, köztük az M4Sport stúdiójában ülő Hajnal Tamást és Bozsik Pétert is, hogy vajon a csapatkapitánynak szabad-e így kommunikálnia egy meccset követően. A vitába Hrutka János egy hosszú Facebook bejegyzésben szállt be. Íme, a bejegyzés:
"Szalai Ádám mindig is híres volt arról, hogy beleáll a mondandójába, elmondja, kimondja azt, amiről nagyon sokan nem mernek kommunikálni.
Nem beszél mellé, egyenesen világgá kürtöli a „frankót”, amit gondol, bár legtöbbször akkor ér össze ég és föld, amikor valami negatív történik, amikor magyarázni kell azt, amit legyünk őszinték, elég nehéz megmagyarázni.
Ettől függetlenül vannak olyan dolgok, amiket célszerűbb az öltöző falain belül megbeszélni, elmondani másoknak, felhívni hibáikra a figyelmet, átadni a tapasztalatokat, melyet a hosszú évek alatt külföldön szerzett a csatár. Kifelé sokszor jobb diplomatikusnak maradni, még akkor is, ha teljesen igazad van. A hitelességét így is megtarthatja az ember, viszont lehetőséget biztosít arra, hogy az előttünk álló pár napban nyugodtan hangolódhasson a keret a következő feladatra, nem pedig egymásra mutogatva, egymás háta mögött összesugdosva teljenek a felkészülés napjai.
Sokan osztják Ádám nézeteit, adnak a mondandójára, többen viszont hivatkoznak nem túl rózsás statisztikájára és teljesítményére a válogatottban. Ádám megosztó. Lehet vele vitatkozni, egyetérteni, szidni érte, de neki legalább van véleménye. Akkor is, ha sokszor nem is a legjobb ütemű a „becsúszása”.
Viszont azzal vitatkoznék, vagyis picit másképp látom, hogy jelen esetben az ő statisztikája mit mutat, vagyis mit nem mutat nemzeti színekben. Valljuk be őszintén, azért a magyar válogatott egyszemélyes csatársorának lenni nem a leghálásabb feladat! 90 percig háttal állsz a kapunak, az egész mérkőzésed abból áll, hogy birkóznod, küzdened kell egyedül az egész hátvédsorral, megtartani a labdát úgy, hogy szinte esélyed sincs helyzetbe kerülni: nincs egy beadás, egy lyukra futtatás, egy jó, használható labda. Szinte helyzet sincs! Így azért elég nehéz gólt szerezni.
Tegnap szélső középpályások nélkül, 5 védővel, belül inkább a védekezésre összpontosító középpályásokkal álltunk fel, szinte feladva a szélekről indított támadások lehetőségét. Így egy beadás sem érkezett addig, amíg Balázs be nem állt, használható utána sem sok. Ha neki egy olyan csapatba kellene játszania, ahol valóban a gólszerzés lenne az elsődleges feladata, érkeznének a beadások jobbról-balról, párszor talán még szemben is állhatna az ellenfél kapujával, nem a birkózáson, a felpasszolt labdák megtartásán lenne a fókusz, akkor sokkal jobb lenne a mutatója, és a szurkolók számára is látványosabb a futballja, kedvezőbb a megítélése.
A véleménye viszont szúrós, sokaknak fájó, néha az öv alá is bevíve a találatot. Viszont azzal, amit mond, ha mögé néz az ember, és meg akarja hallani, érteni az üzenetét, akkor nehéz vitatkozni. Az természetesen más kérdés, hogy erről mikor, és mennyire a közvélemény felé kell beszélni. Számomra a kérdés inkább az: ezzel kinek akart üzenni, mi volt ezzel a célja?
Három nap múlva újra itt egy mérkőzés. A nyári szabadságra pedig kevesen szeretnének majd úgy menni, hogy 1 pont, vagy még annyi sem szerepel az addigra már a 4. selejtezőjén is túljutott csapatnak. Reálisan nézve a pakliban ez is benne van. Ennek elkerülését pedig minden apró, nyugtalanító, feszültséget generáló nyilatkozat, történés csak veszélyezteti.
Az ilyen megnyilvánulások is!
Tegnap semmi más nem történt, csak jött a papírforma. Aki reálisan, nem a szívétől vezérelve figyeli az eseményeket, az tisztában volt ezzel, számított rá. Akkor is, ha fáj ezt kimondani, ha mindenki nagyon örült volna egy jobb játéknak, és akár csak egy pontocskának is.
Pont nincs, nyilatkozat van, az előrelépés megkérdőjelezhetetlen. Siker is lesz valamikor?"
