A Loki elleni vereség és a gulyás – interjú a Fradi grúz válogatottjával
Elküldve: 2019.03.14. 14:49
Egyelőre a séta is a nehezére esik.
Január közepén csatlakozott a Ferencvároshoz Lasa Dvali, a grúz válogatott középső védője. Dvali megsérült a tegnapi, Vidi elleni kupameccsen, de a délutáni orvosi vizsgálat előtt válaszolt a kérdéseinkre.
A legfontosabb: hogy vagy, mikor tudsz újra játszani?
Egyelőre még a sétálás is a nehezemre esik. Délután megyek MRI-vizsgálatra, addig nem tudom megmondani, hogy mi is a diagnózis pontosan, így azt sem, mikor játszhatok újra.
Meghívtak a grúz válogatottba...
Nem tudom, hogy ott tudok-e lenni, minden délután derül majd ki a számomra is.
Melyik volt eddig a legemlékezetesebb meccsed, amióta Magyarországon vagy?
A Debrecen elleni. Egy-nullára vezettünk, a végén mégis vereséget szenvedtünk, hihetetlen körülmények között. Fájó emlékről van szó, egyhamar nem fogom elfelejteni.
Olyan a magyar bajnokság, amilyenre számítottál?
A meccsek hasonlóak, meg kell küzdenünk a győzelmekért is. Próbálunk mindig dominálni, de ehhez fejben is nagyon ott kell lennünk, hogy ez sikerüljön. Egyáltalán nem olyan könnyű feladat.
Két hónapja élsz már Budapesten. Milyennek találod a várost?
Túl nagy kirándulásokat még nem volt időm tenni, mert edzeni és játszani érkeztem. A feleségem viszont már velem van szerencsére, de a rossz idő miatt még vele sem tudtam nagyon kimozdulni. Amit viszont eddig láttam belőle, az nagyon tetszett. Azt is meg kell jegyeznem, hogy nagyon rendesen fogadtak a srácok, mindenki segít a beilleszkedésben. Jól haladok ezen a téren, ám mindig lehet jobban megismerkedni és jobban összeszokni a másikkal.
Az élsportolóknak eléggé feszített a munkatempójuk, az életritmusuk és az étrendjük is. Volt már alkalmad a tradicionális magyar konyhával találkozni?
Szerencsére igen. Nagyon sok étel ízlett, de a gulyás az egész egyszerűen mindent visz. Elképesztően finom.
Január közepén csatlakozott a Ferencvároshoz Lasa Dvali, a grúz válogatott középső védője. Dvali megsérült a tegnapi, Vidi elleni kupameccsen, de a délutáni orvosi vizsgálat előtt válaszolt a kérdéseinkre.
A legfontosabb: hogy vagy, mikor tudsz újra játszani?
Egyelőre még a sétálás is a nehezemre esik. Délután megyek MRI-vizsgálatra, addig nem tudom megmondani, hogy mi is a diagnózis pontosan, így azt sem, mikor játszhatok újra.
Meghívtak a grúz válogatottba...
Nem tudom, hogy ott tudok-e lenni, minden délután derül majd ki a számomra is.
Melyik volt eddig a legemlékezetesebb meccsed, amióta Magyarországon vagy?
A Debrecen elleni. Egy-nullára vezettünk, a végén mégis vereséget szenvedtünk, hihetetlen körülmények között. Fájó emlékről van szó, egyhamar nem fogom elfelejteni.
Olyan a magyar bajnokság, amilyenre számítottál?
A meccsek hasonlóak, meg kell küzdenünk a győzelmekért is. Próbálunk mindig dominálni, de ehhez fejben is nagyon ott kell lennünk, hogy ez sikerüljön. Egyáltalán nem olyan könnyű feladat.
Két hónapja élsz már Budapesten. Milyennek találod a várost?
Túl nagy kirándulásokat még nem volt időm tenni, mert edzeni és játszani érkeztem. A feleségem viszont már velem van szerencsére, de a rossz idő miatt még vele sem tudtam nagyon kimozdulni. Amit viszont eddig láttam belőle, az nagyon tetszett. Azt is meg kell jegyeznem, hogy nagyon rendesen fogadtak a srácok, mindenki segít a beilleszkedésben. Jól haladok ezen a téren, ám mindig lehet jobban megismerkedni és jobban összeszokni a másikkal.
Az élsportolóknak eléggé feszített a munkatempójuk, az életritmusuk és az étrendjük is. Volt már alkalmad a tradicionális magyar konyhával találkozni?
Szerencsére igen. Nagyon sok étel ízlett, de a gulyás az egész egyszerűen mindent visz. Elképesztően finom.