Tóth Miklós ügyvezető igazgató úr szavaihoz pedig fűznék néhány kommentárt:
Tóth Miklós írta:Úgy voltunk vele a télen, hogy az idei első három bajnokiból – amelyből kettőt is hazai pályán játszottunk – legalább hat pontot kellene szereznünk, és akkor még érdemes számolgatni. Ehelyett kétszer kikaptunk itthon, és Pakson döntetlent játszottunk. Nem így terveztük a rajtot...
Gondos tervezés előzhette meg a rajtot. Három korábbi kulcsembert engedtetek el a középpályáról, közben jórészt olyan játékosokat hoztatok, akik az ősszel minimális játéklehetőséghez jutottak, erőnlétileg 0-k. Már a decemberi meccsekre világossá vált, hogy Horváth nem jó megoldás a padra, de ti kitartottatok mellette. Vagy zsebbe kellett volna nyúlni, és 4-5 Saláta-szintű játékost igazolni (bár erre szerintem nem volt pénzük), vagy pedig elküldeni a légiósokat, hazahívni a kölcsönjátékosokat, és a külföldre kikerült akadémistákat, és elkezdeni építeni a jövő csapatát. Ez nem feladás, hanem tudatos jövőépítés!
Számolgatástól, tervezgetéstől nem fognak gyűlni a pontok. Azért tenni is kell. Nektek megerősíteni a keretet, az edzőnek megfelelően dirigálni, a játékosoknak futballozni. Na most ebből melyik valósult meg?
Tóth Miklós írta:Nem tehetjük meg, hogy bedobjuk a törülközőt. Az nem lenne tisztességes a szurkolóinkkal és a vetélytársakkal szemben sem.
Az építkezés nem egyenlő a törülköző bedobásával. Utóbbi nálam azt jelenti, hogy ki sem állunk a meccsekre, és akkor az 3:0-val megkapja az ellenfél. (Gólarányunk lehet, hogy még ennél is rosszabb lesz). A vetélytársainkkal szemben nagyon tisztességesek vagyunk, bőkezűen szórjuk nekik az ajándék pontokat július óta. Hazai pályán kihagytunk egy rakat büntetőt, ziccert stb. Idegenben semmi tartása a csapatnak, 1-2 kapura tartó lövéssel hoztunk le meccseket.
Az meg, hogy a szurkolókkal szemben mi nem tisztességes, hosszan lehetne sorolni. Például az ilyen cinikus mondatok.
Tóth Miklós írta:Dobjuk mély vízbe a fiatalokat, és tegyük ki őket annak a veszélynek, hogy az élcsapatok ellen beleszaladnak a pofonba? Ennek nem sok értelmét látom. Amíg matematikailag esélyünk van, hajtani kell. Ezt követeli meg a fair play, ezt diktálja a sportemberi hozzáállás. A tizenkét mérkőzésből nyolcat-kilencet kellene nyerni, és még akkor sem biztos, hogy harminchét pont az idén elegendő lenne a bennmaradáshoz.
Építkezés!!! Engedjétek már el azt a matekozást. Kiestünk, amiben vastagon benne vagytok! Nincs értelme számolgatni! Vagy ha nagyon számolgathatnékotok van, inkább azt szedjétek össze, nyártól kikből fog állni a Hali kerete... Hol volt a fair play meg a sportemberi hozzáállás akár az ősszel, amikor még nem dőlt el a sorsunk??? Vagy most fair play kimutogatni a szurkolóknak? Sportemberi hozzáállás a fél pályáról visszaszólni, hogy: "nem hallom, mit kiabáltok", majd bevonulni az öltözőbe? Ezekre kellene inkább válaszolni.
A matektól meg az ilyen "hajtani kell, sportemberi hozzállás, fair play" dumák ismételgetésétől nem lesz kisebb a felelősségetek, és nem lesz több pontunk!!!
Tóth Miklós írta:Megértjük a szurkolókat, amiért csalódottak, de látniuk kell, a tizenkét együttesből kettő búcsúzik. Szoros a mezőny, egy csapat könnyen hullámvölgybe kerülhet. A gárda úgy vívhatja ki ismét a drukkerek rokonszenvét, ha itthon mindig győzelemre játszik, idegenben pedig arra, hogy ne kapjon ki.
Ha igazán megértenétek a szurkolókat, akkor gyakorolnátok némi önkritikát. De megint megy a melléduma. Lehet, hogy szoros a mezőny, csak épp a mi lemaradásunk hatalmas. 8 pontnyi volt a hátrányunk, lett 14. A szezonkezdés óta hullámvölgyben vagyunk, vagyis én inkább azt mondanám, hogy vakvágányon, egy alagútban. És ami fényt látunk, az nem a vége, hanem a szembe jövő vonat...
Utoljára Mészöllyel, 2016 augusztus-szeptemberében volt olyan csapatunk, amely hazai pályán győzelemre játszott, idegenben meg arra, hogy ne kapjon ki. Két kezemen meg tudom számolni, mennyiszer hoztunk el pontot idegenből 2016 szeptembere óta (10: 5 győzelem, 5 döntetlen). Azóta persze a játékosállományunk minősége jócskán lecsökkent.
Tóth Miklós írta:A kétezernyolcas feljutás óta tízszer váltottunk edzőt. Az esetek többségében bejött a csere. A legutóbbi nem. Mindig mondom, nem az számít, hogy valaki jó vagy rossz edző-e, hanem az, hogy eredményes-e.
Nem kellett volna Hippet elküldeni, hanem megfogadni, amit mondott. De ez áll Mészölyre és Artnerra is. Ha végignéztétek eddig HF edzői pályafutását, már abból látszott, hogy ő nem igazán eredményes, főleg az utóbbi években. Ha mindenképp váltani akartatok, akkor volt eredményesebb edző is a palettán. Csak akkor jobban a zsebbe kellett volna nyúlni.
Mellébeszéd helyett önkritika! Érthetetlen igazolgatások, fél évre szerződtett légiósok helyett tudatos jövőépítés!
